Hegyi Zsolt: „a balatoni menetrendszerűség 5-6 százalékponttal jobb, mint tavaly” (InfoRádió)

A balatoni vonalon nem a meghibásodások száma sok, hanem a figyelem erős. Nyilvánvalóan nyáron az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb vasútvonal a balatoni, óriási forgalmat bonyolít le – fogalmazott a MÁV-csoport vezérigazgatója.

 

Hegyi Zsolt az Infó Rádió Aréna című műsorában felidézte: amikor a szezon elkezdődött, június elején, a pünkösdi hétvégén volt egy nagyon nagy sorompózavar, ami 12 órán keresztül tartott. Ráadásul nagyon jó idő is volt, óriási utasforgalommal. A komoly forgalmi zavar nagy hullámokat vert, de a balatoni vonalon komoly leállás, a vihart leszámítva, azóta nem volt.

A viharkárokat abban z értelemben sikerült elhárítani, hogy valamilyen ideiglenes megoldás mindenhol van, nincs olyan pályaszakaszunk, ahol a forgalmat korlátozni kellene bármilyen módon a viharkárok miatt. De van, ahol ideiglenes megoldásokkal tudtuk ezt biztosítani, alapvetően a felsővezeték-szakadásoknál, még egészen augusztus végéig lesznek olyan cserék, amelyek a végleges kárelhárítást szolgálják – mondta.

A balatoni menetrendszerűségünk is jobb 5-6 százalékponttal, mint tavaly- tette hozzá a vezérigazgató.

Mondjuk, készültünk is rá fél évig. Történt egy nagyon koncentrált felkészülés arra, hogy az idei balatoni forgalmat le tudjuk bonyolítani. Ugyanilyen koncentrált felkészüléssel szeretnénk szeptemberben továbbmenni, hogy az 1-es vasútvonalon, tehát a Győr–Hegyeshalmi vasútvonalon tudjunk fejlődni, mert a menetrendszerűség is kritikán aluli, és a műszaki állapotokban is rendszeresek a problémák. A felsővezetékkel van baj, váltókkal, sorompókkal, amelyek a forgalmat akadályozzák.

A meghibásodások számával kapcsolatban kifejtette: több a meghibásodás is, a híradás meg egyértelműen több mint néhány évtizeddel ezelőtt.

Azért azt látni kell, hogy 50 évvel ezelőtt a személyszállító vonatok száma a töredéke volt a mainak. A rendszerváltás előtt a magyar vasúthálózat alapvetően árufuvarozási célokat szolgált. Természetesen voltak személyszállító vonatok is szép számmal, de ilyen intenzitással nem közlekedtünk. Az történt, hogy a valóban régi berendezéseken az elmúlt 15-20-25 évben nagyon komolyan megnőtt, főleg a budapesti elővárosokban, a vonatok száma, a terhelés sokkal magasabb, mint korábban. Ott, ahol tudtunk az elmúlt évtizedekben, alapvetően EU-forrásból, komolyabban előrejutni, megtettük, nagyon jelentős előrehaladások voltak.

A klímaváltozás hatásaival kapcsolatban Hegyi Zsolt arról beszélt, hogy míg korábban az időjárási körülmények közül a vasúti közlekedésnek a legnagyobb ellensége a hóesés volt, de az már nem nagyon van, ha van, akkor sem okoz problémákat. Most a legnagyobb időjárási ellenfelük valóban a nyári vihar. A legkomolyabb károkat ez tudja okozni.

Alapvetően két irány van, amin, szerintem, egyszerre járni kell. Az egyik preventív, el kell követni mindent, hogy a lehető legkevesebb káresemény történhessen. A zöldterület rendezése az tipikusan egy ilyen dolog, ha nincsenek fák, akkor azok nem tudnak kidőlni. Nyilván a műszaki kárelhárításnak a nyári időszakban ezt úgy kell megszervezni, hogy próbáljuk feltárni azt, hogy jellemzően hol vannak azok a gócpontok, ahol ezek a problémák megtörténnek. Mondok erre is egy példát. Van egy tárgyalásunk a meteorológiai szolgálattal, hogy specifikusan, a mi kérésünkre, készítsen időjárási előrejelzéseket. Ha néhány órára, akkor néhány órára, ha ennél hosszabb időre, akkor ennél hosszabb időre tudjuk előre jelezni azt, hogy milyen intenzitású szélvihar vagy bármi érkezhet. Akkor mi is így készülünk fel.

A felkészülés a kárelhárítás előzetes megszervezését jelenti, de ugyanúgy jelenti egyébként a vonatpótlásnak vagy a közlekedés alternatíváinak a biztosítását.

Hegyi Zsolt beszélt arról is, hogy a nyári időszakban, amióta a nyári szünet tart, naponta 200 autóbuszk áll tartalékban az ország különböző pontjain elhelyezve. Az ország különböző pontjain várakoznak, nem mindegyik egész nap, valamelyik a nap egy részében, van, amelyik 24 órában. A felhasználásuk egyébként a nap első 8 órájában nem jellemző, érdekes módon éjfél és reggel 8 között keletkeznek legritkábban pótlást igénylő zavarok. A buszok szolgálati órái ehhez a tényhez hozzá vannak igazítva. A 200 tartalékból naponta 80-100 felhasználás történik. Tehát 80-100 autóbuszt valamilyen módon fel is használnak.

Sokszor történik az, hogy az országos haváriaközpontos kollégák úgy döntenek, hogy az autóbuszok segítsenek be a vasúti közlekedésbe, mondjuk egy késő vonathoz csatlakozó másik vonat nem várja meg a későt, de biztosítanak buszt, amelyik csatlakozik hozzá, így a lehető legkevesebb lesz a kellemetlenség. A csatlakozó vonat utasai nem késnek, de aki meg utazni szeretett volna, el tud utazni. Nagyon sokszor csoportok elszállításában is segédkeznek ezek az autóbuszok, illetve ha bármilyen üzemzavar előfordul, ott tudnak teremni. A vihar napjának végén már 300 busszal dolgoztak, azon túl, hogy fölhasználtak minden lehetséges autóbuszt, a Volánbusz rendelkezésre álló összes tartalékát kivezényelték, ott 300 busszal tudtuk segíteni, hogy amíg a vihar első következményeit el nem hárítjuk, addig legyen közösségi közlekedési közszolgáltatás.