Jelenleg 643 háziorvosi körzet – minden tizedik – betöltetlen Magyarországon a Állami Egészségügyi Ellátó Központ 2022. januári adatai alapján, ezeknek 87 százaléka már több mint fél éve áll üresen. Ezekhez a praxisokhoz 829 ezer beteg tartozik. Bár a magyar egészségügyben a szakemberhiány nem újkeletű probléma, az utóbbi években – valószínűleg nem kis mértékben a koronavírus-járvány hatására – csak romlott a helyzet. A javulásra pedig nemigen lehet számítani, hiszen a háziorvosok átlagéletkora Magyarországon nagyjából 60 év – írja a penzcentrum.hu.
Rengeteg idős szakember van a szakmában, akik közül a következő időszakban sokan vonulhatnak nyugdíjba. A járvány, és ezzel együtt az oltási terv végrehajtása is egyre több feladatot, így nagyobb terhet és nyomást helyez a magyar háziorvosokra.
A legtöbb megyében romlott a helyzet
Az ország 19 megyéjét és a fővárost vizsgálva 4 megyében láthatunk az adatok alapján minimális javulást, és egyben stagnálást, a legtöbb helyen azonban romlott a helyzet. A legtöbb körzet Pest megyében és Budapesten üresedett meg egy év alatt, viszont az összes üres praxis számában Borsod megye vezet. A paraxisokhoz tartozó lakosságszám jelentős eltéréseket mutat.
Az üres praxisok száma 13-70 között mozog megyénként.
A tartósan, fél évnél hosszabb ideje betöltetlen háziorvosi körzetek száma a Balaton körüli megyékben (Forrás: penzcentrum.hu)
-
Veszprém megyében: 21
-
Zala megyében: 14
-
Somogy megyében: 28
A legkevésbé Győr-Moson-Sopron (10,5%) és Hajdú-Bihar (7,9%) megyékben, valamint Budapesten (6,5%) jelent égető problémát a háziorvoshiány.
A betöltetlen praxisok növekvő számának egyik oka, hogy a háziorvosok körében jelentős az elöregedés, azaz a nyugdíjba vonuló orvosok helyet nincs utánpótlás. A házi orvosok átlag életkora 58-59 év körüli. A pandémiás állapot csak felgyorsította ezt a folyamatot, mivel a veszélyeztetett (65 év feletti) korosztályba tartozó háziorvosok már nem valószínű, hogy visszatérnek az ellátásba dolgozni.
A KSH adatai alapján már a járvány megelőző 20 évben folyamatosan csökkent a háziorvosok és házi gyermekorvosok száma, emellett az ellátandó betegszám pedig nőt. Így az évi átlagos betegforgalom szintén emelkedett:
Amíg 2000-ben még 5159 háziorvos dolgozott, addig 2020-ban már csak 4536, tehát 12,1 százalékkal csökkent a számuk – a házi gyermekorvosok esetében 13,4 százalékos csökkenés mutatkozott két évtized alatt. Mindeközben az egy háziorvosra jutó bejelentkezett lakosok száma 17,1 százalékkal nőt, a gyermekorvosokra pedig 11 százalékkal több páciens jut.
A háziorvosi rendszer problémáira nem megoldás a praxisközösség
Még 2020 októberében kezdődtek meg a szakmai egyeztetések azzal kapcsolatban, hogy a kormány a betöltetlen körzetek problémáját úgynevezett praxisközösségek létrehozásával orvosolná. A megjelölt célok között volt, hogy kevesebb orvossal minél több szolgáltatáshoz (szűrésekhez, egészségmegőrzést segítő programokhoz) segítsék a lakosságot. 2021 januárjában került bejelentésre, hogy a háziorvosokra is kiterjesztik az orvosi béremelést, de esetükben a növekedés mértéke attól is függ, hogy a doktor „szorosabb vagy lazább” praxisközösséget vállal – ez akkor még nem volt tisztázott, mit takar, azóta viszont a kormány megteremtette a háziorvosok számára a praxisközösségek létrehozásának lehetőségét.
Az új praxisközösségek lehetőséget kaphatnak arra, hogy tagjai a jelenleg még betöltetlen alapellátási körzeteket akár közösen is elláthassák, jelentősen lecsökkentve ezzel az egy orvosra jutó munkaterhelést – írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Magyar Hírlaphoz eljuttatott közleményében. Közölték azt is: 2021 januárjától az emelt szintű praxisközösséget vállalók 100 százalékos, az alapformát választók 80 százalékos többletforráshoz jutottak és a praxisok orvosi bértámogatása 2022. január 1-től még tovább nő, átlagosan közel 50 százalékkal.
A praxisközösségek létrejötte elviekben azt eredményezi, hogy erősödik a helyben végzett alap és járóbeteg szakorvosi ellátás, növekedik a háziorvosok és szakdolgozók munkájának hatékonysága és a lakosság szélesebb körben és magasabb színvonalon kapja meg a szükséges kezelést már az alapellátásban. Úgy tűnik azonban, hogy ez a háziorvosok elöregedésének, és a járvány miatt megnövekedett feladatok problémáját nem oldja meg.
A GKI 2021. februári közlése szerint a praxisközösség önmagában azért nem gyógyír a háziorvosi rendszer problémáira, mert ettől nem lesz több háziorvos, illetve a betegekre eddig fordítható idő sem lesz több. Olyan területeken, ahol az ellátási körzet nagy, aprófalvas vagy tanyás jellegű, s ahol a háziorvos már eleve rendszeresen kijárt a betegekhez (mert azok nem tudnak a rendelőbe eljutni), a praxisközösség igen nehezen működtethető, s érdemi javulást sem jelent – értékelték az akkori helyzetet, hozzátéve: az új rendszer a be nem töltött praxisok helyettesítését sem fogja ez megoldani.
Újabb terhek a túlterhelt háziorvosok vállán
Újabb feladatokat kaptak a – már így is túlterhelt – magyar háziorvosok a múlt héten. Müller Cecília önkéntes oltómunkát vár el a háziorvosoktól hétvégén az oltópontokon, míg Kásler Miklós többek között beteg-visszahívási kötelezettséget rendelt el. Azt is elvárják az orvosoktól, hogy valamennyi covid-gyanús betegnél végezzenek gyorstesztet. December végén erre reagált a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoportja.
A MOK Háziorvosi Csoport közleményében a tisztességgel dolgozó többség védelme érdekében visszautasítja az általánosítást a munkáját nem megfelelően végző háziorvosokkal kapcsolatos betegpanaszok nyomán kiterjesztve azokat a teljes háziorvosi közösségre. Felhívják a figyelmet, hogy a háziorvosi munka eddig is sarkalatos pontja volt a védekezésnek, oltások szervezésének. Azt is kiemelik, hogy a amikor a háziorvosi rendszerre plusz feladatokat rónak egységesen, azt döntően idős korú, nyugdíjkorhatárhoz közeli, vagy azon túli, koruknál fogva is fokozottan veszélyeztetett orvosokra terhelik. Azt is közölték: „A háziorvosok átlagéletkora Magyarországon nagyjából 60 év”. (A MOK Háziorvosi Csoport közleményének teljes szövege itt olvasható.)
A közleményben leírtak alapján a – már a járvány alatt így is kimerült, illetve kiégett – háziorvosokra rótt plusz terhek még több praxis megüresedéséhez vezethetnek jövőben. Arról egyelőre nincs információnk, hogy a MOK Háziorvosi Csoportjának javaslatait érvényesítik-e majd a védekezés, oltási terv további lebonyolítása során – írja az adatokat többféle diagrammal is szemléltető penzcentrum.hu.