Ház a sziklák alatt – Korabeli film izgalmas helyszíne volt Badacsony (magyarnemzet.hu)

Makk Károly négy évvel a Liliomfi forgatása után visszatért a Badacsony lábához, hogy elkészítse a Kossuth-díjas Tatay Sándor novellájából a Ház a sziklák alatt című tragikus eposzát.

A film több szempontból is a Badacsonyhoz köti a történetet. Hiszen nemcsak mint forgatási helyszín kapcsolódik a gyönyörű Balaton-felvidéki tájhoz, hanem magának a regénynek a keletkezése is innen származtatható. Tatay itt élt, és kitalált szereplői is ezen a vidéken élnek. Az egész mű keletkezésének origója és fő viszonyrendszere a bazaltsziklás hegy. Bár a filmben nincs pontosan meghatározva, hogy mely falvakban járunk, a látott képekből és jelenetekből viszonylag könnyedén kikövetkeztethető, hogy

Badacsonytördemic és Badacsonylábdihegy környékén kell keresni a történet nyomait.

Az író, aki a forgatókönyvet is jegyzi, szereplőit nagyrészt helyi emberekről mintázta és a róluk hallott történeteket dolgozta fel.

A cselekmény onnan indul, hogy a második világháborút követő szovjet fogságból a magyar katonák végre hazajutnak. A szőlészettel és földműveléssel foglalkozó Kós Ferenc (Görbe János) honvéd is megérkezik otthonába, elgyötörve és betegen. A házban szomorú hír fogadja: felesége meghalt, kisfiukat most sógornője, a púpos Tera (Psota Irén) neveli. A fájdalomban megtört férfi csak nagyon lassan gyógyul. A konfliktushelyzet abból alakul ki, hogy Tera időközben beleszeret Ferencbe, aki viszont a kedvességen túl mást nem tud ígérni a nőnek. Az özvegyember tavasz végén lélekben megerősödve megismerkedik Zsuzsával (Bara Margit), aki egy helybéli módos gazdánál dolgozik napszámosként. Feleségül veszi a szépségéről messze híres nőt, és összeköltöznek a hegyoldalban lévő kis házban, ahol így viszont már nem marad hely Terának. A testi fogyatékos nő mindent vállal, csak ott maradhasson a háznál, az udvar körül. Erőszakos viselkedésével azonban folyamatosan nő a feszültség, melynek csúcspontjaként bekövetkezik a dráma és a tragédia. Ferenc tette lezárja a filmet.

De a látszólagos jó megoldás, saját gyengesége egyben bukása is. Tudja, hogy végzetes hibát követett el, amely alól nincs feloldozás. A megbánás pillanatában lelkiismerete végül arra készteti, hogy legalább kisfiának adjon egy új esélyt az élethez.

A fontos forgatási helyszínek eldöntésénél Makk sokáig gondolkozott azon, hogy a hegyoldalon melyik házat válassza ki a főhős házának. Felmerült az író, Tatay Sándor által gondozott ismert turistaház is mint helyszín. Végül azonban úgy döntött, hogy egy ide tervezett díszletház szerepeljen a filmben. A feladatot az akkor még a szakmában kezdőnek számító, később világhírűvé váló Romvári József díszlettervező kapta meg, aki a terepszemlék alapján felépített egy korabeli présházat.

Az egyszerű és szegényes kinézetű épület autentikus megjelenésével a badacsonylábdihegyi szőlősorok és a badacsonyi bazaltorgonák között teljesen beleillett a tájba.

A filmben számos jelenet játszódik a ház körül. Ugyanakkor meglepő módon – és az akkori forgatási szokásoktól eltérően – Makk Károly nemcsak a külső környezetet, hanem a belső jeleneteket is itt dolgozta fel, ami akkoriban különleges megoldásnak számított. Az innen nyíló pompás balatoni panorámába, a csodás kilátásba a kamera is több ízben belefeledkezik. A ház sorsa a film befejeztével ismeretlen, de a készítők visszaemlékezései alapján a forgatás befejeztével az épület ott maradt a magányos hegyoldalon.

A teljes cikk itt található.