A gyerekek ideológiai képzésében is központi helyszínnek szánt grandiózus úttörőváros helyét hatvan évvel ezelőtt, 1963-ban jelölték ki, a megépült komplexumot pedig Kádár János adta át 1975. május 25-én, a nemzetközi gyereknapon.
Ugyan egy gyerekeknek szánt magyar úttörőváros létesítésének gondolata már az ötvenes években szóba került, ekkor még igen szerény léptékben – hat-nyolcszáz fő egyidejű befogadására alkalmas komplexumban – gondolkodtak az ötletgazdák – írja a kronika.hu.
A hatvanas évekre már sokkal nagyszabásúbb, szovjet és NDK-s mintára létrehozandó úttörővárosról álmodtak az elvtársak, akik előtt olyan már létező úttörőparadicsomok képe lebegett, mint a Krím-félszigeten lévő Artyekben működő, évente akár huszonhétezer fő befogadására alkalmas tábor. Végül a Zánka és Balatonakali között fekvő terület kijelölése 1963-ban ennek a nagyratörő elképzelésnek megfelelően kezdődött meg.
A zánkai komplexum a kádári Magyarország egyik legnagyobb presztízsberuházása volt, ami már az építkezés költségeiben is egyértelműen tetten érhető: 1968-ban 294 millió forintot szántak a kivitelezésre, azonban mire eljutottak az 1975-ös átadásig, a kiadások elérték az 500 millió forintot. Az akkori időszakban igencsak magasnak mondható építési költségek mellett a kiemelt státuszt mi sem bizonyítja jobban, minthogy 1975-ben maga Kádár János adta át a komplexumot a fiatalságnak.
Egy pillanatig sem túlzás a zánkai központról városként beszélni, Közép-Európa legnagyobb úttörőtáborának méretei ugyanis egyedülállók voltak. A város nyaranta kéthetes turnusokban háromezer úttörő befogadására volt alkalmas, de az épületkomplexumot az év többi időszakában is aktívan használták: az 1970-es évek végére Csillebérc a felnőtt, Zánka a gyermek tisztségviselők képzésének központja lett, így évente átlagosan mintegy huszonötezer gyerek fordult meg a táborban.
A központi épületben úttörő-történeti múzeum, könyvtár, számos társalgó és iroda, háromezer fő étkeztetéséhez felszerelt konyha és étterem, ötszáz gyerek befogadására alkalmas előadóterem kapott helyet. A komplexum területén volt sportcsarnok, háromezer fős lelátóval rendelkező stadion, de a 385 kataszteri hold területen helyet kapott még a nyári tábor tizenhat épülete és a harminchat méter magas víztorony is.
Az úttörőváros saját vasútállomást és buszpályaudvart kapott, és saját kikötővel, stranddal, szoborparkkal, KRESZ- és haditechnikai parkkal és szennyvízteleppel is rendelkezett.