Növekedés fókuszú értékrendünk áll a környezet pusztításának hátterében, és az, hogy nem vesszük egyformán figyelembe a természet különböző, például kulturális, spirituális vagy az emberek jóllétét biztosító értékeit – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
A dokumentum a Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások Kormányközi Testület által júliusban elfogadott, a Természet Értékeiről és Értékelésről Szóló Felmérés (IPBES Assessment on the Diverse Values and Valuation of Nature). Az IPBES-nek jelenleg 139 tagországa van, többek között az USA, Oroszország, Kína, az európai országok többsége és Magyarország is.
Mondhatnánk, hogy ez nem újdonság, sejtettük eddig is.
A dolog jelentősége abban áll, hogy ezt az állítást most minden eddiginél komolyabb kutatómunkával, 13.000 tanulmány elemzésével támasztották alá, majd 139 ország kormányának delegáltjaival vitatták meg és fogadták el hivatalosan. A jelentés nemcsak lefesti a szomorú valóságot, hanem külön fejezetet szentel annak, hogy mit lehetne tenni a fenntarthatóbb és társadalmilag igazságosabb jövő érdekében.
Balaton = medence?
Ön elmerengett valaha azon, hogy milyen értékei vannak a Balatonnak? Az elmúlt évek beépítései és fejlesztései alapján azt gondolhatjuk, Közép-Európa legnagyobb tavának elsődlegesen rekreációs és turisztikai szempontból van értéke, amely az infrastruktúra fejlesztése révén jövedelemre és gazdasági fejlődésre váltható. Emellett fontos szerepe van a mikroklíma szabályozásában, a környező települések ivóvízbázisának megtartásában. Ráadásul a Balaton egy kiemelten fontos és nemzetközi szinten védett élőhely, számos ritka állat- és növényfajnak ad otthont.
A Balaton-part átalakítása és a nádasok eltűnése nem csak a nádiposzátáknak rossz,
negatívan befolyásolja a vízminőséget is. A fejlesztések hatására átalakul a „használók” köre: fokozatosan kiszorulnak a helyiek, és egyre nagyobb prioritáshoz jutnak a turisták. Elveszik a tóhoz és élővilágához kapcsolódó hagyományos tudás, eltűnnek a régi mesterségek, kikopnak a mondák. Ezzel nem csak a kultúránk szegényedik, de a tóhoz való kapcsolatunk is átalakul – használjuk a Balatont, ahelyett, hogy együtt élnénk vele. Megéri a turisztikai fejlesztésekből nyerhető jövedelem a Balaton többi értékének veszélyeztetését? S ha igen a válasz, vajon az így nyert jövedelem igazságosan oszlik el mindazok között, akik az elveszett értékek miatt esetleg hátrányt szenvednek?
Sok hasonló példát lehetne még hozni arra, hogy a természet értékeinek sokféleségét nem veszik figyelembe a gazdasági és politikai döntéshozók a rövid távú profit és gazdasági növekedés hajszolása közben. A jelentés szerint túlságosan leegyszerűsítve értékelik a természetet a kormányok, a vállalatok, az önkormányzatok és más döntéshozók, aminek következtében olyan döntéseket hoznak, amelyek nem fenntarthatóak és a természet egyre nagyobb arányú pusztulásához vezetnek.
A teljes cikk itt található.