A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia alapján 2030-ra a 20 milliós vendég és 50 milliós vendégéjszaka elérése a feladat. Tavaly nagy előrelépést tettünk ebbe az irányba, hiszen immár minden korábbinál több, közel 18 millió turista érkezett a magyarországi szálláshelyekre, csaknem 11 százalékkal megfejelve a 2023-as, szintén kiemelkedő eredményt. A vendégéjszakák száma pedig közel 6 százalékos bővüléssel, több mint 44 milliós új rekordot állított fel. Ráadásul mindezek előzetes adatok, amelyek a tapasztalatok szerint még rendre fölfelé módosulnak – mondta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) elnöke.
Guller Zoltán az Indexnek adott interjújában kifejtette: az adatok bizonyítják, hogy a turizmus kulcsfontosságú ágazatként a hazai gazdaság meghatározó pillére, tavalyi teljesítményével a nemzetgazdaság egyik legfontosabb hajtóerejévé vált, amely mintegy 400 ezer család számára biztosít megélhetést.
Az elnök hozzátette: az Eurostat első 10 havi adatai szerint a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák átlagos európai növekedését Magyarország utcahosszal, másfélszeres növekedéssel előzte. Ezzel a hatodik legjobb vendégszám és a kilencedik vendégéjszaka-növekedési eredményt érte el a hazai turizmus.
Kitért arra is, hogy tavaly, minden korábbinál több, mintegy 9,3 millió hazai utazó 22 millió éjszakát töltött a magyarországi szálláshelyeken. Miközben Európa-szerte látszik, hogy a belföldi turizmus általában stagnál, és néhol már a főszezonban is csökken, mi büszkék lehetünk arra, hogy a hazai eredményeket tovább növeltük tavaly – fogalmazott.
Guller Zoltán kitért arra is, hogy február második felétől indulnak a kampányok, mivel számos kulcspiacunkon az utazói szokások miatt az év elején lehet és kell is érdemben rádolgozni a foglalási hajlandóság erősítésére. Egy nagyobb lélegzetű forgalomösztönző aktivitás indul ekkor a német piacon − csak innen félmillió pluszvendég bevonzása az idei célkitűzésünk. Valamint az Egyesült Államokban is, mivel ezeken a piacokon az utazók ebben az időszakban kezdik a nyári kikapcsolódásuk tervezését és az úti célok kiválasztását.
De a szabadidős mellett a hivatásturizmus forgalmának élénkítése is kiemelt prioritás: itt egy új támogatási alapot állítanak fel, négyszázmilliós kerettel, amelyből pályázati rendszerben igényelhetnek támogatást a kongresszusi és konferenciaszervezők annak érdekében, hogy sikerrel hozhassanak még több üzleti rendezvényt Magyarországra. Hiszen a vidéki nagyvárosainkban zajló folyamatos beruházásoknak köszönhetően már a fővároson túl is bővül ez a szegmens.
Emellett rendkívül fontosnak nevezte, hogy a belföldi utazókedvet is élénkítsék. Ezért indult az elmúlt év őszén a SZÉP-kártya-kampány: ez 20 százalékos kedvezményt biztosít azoknak, akik január–februári belföldi tartózkodásukért SZÉP-kártyával fizetnek, hiszen szeretnénk kihasználni a belföldi utazási hajlandóságot az alacsonyabb forgalmú időszakokban is.
A folytatásban pedig új belföldi kampánnyal a hazai fürdőkben biztatják feltöltődésre a magyar családokat. Emellett a hazai desztinációk imázsát folyamatosan olyan új aktivitásokkal is erősíteni kívánják, mint a népszerű karácsonyi mellé most felépülő húsvéti vásár.
Ebben a forgalomösztönzésben továbbra is számíthatnak a SZÉP-kártyára, hiszen jelenleg is mintegy 100 milliárd forint pihen a számlákon.
A Turizmus bank létrehozásával kapcsolatosan kifejtette: gyorsan kívánnak lépni, az új, dedikált pénzintézet ezért már ősztől fogadja a hiteligényeket, és az első hitelprogramok is ekkor jelennek meg. Működését az MTÜ fogja felügyelni, és kifejezetten azt célozza, hogy hatékonyan, minimális adminisztráció mellett, gyorsan juttassa növekedési forráshoz a magyar turizmus gerincét alkotó kkv-kat. Ennek érdekében az országos lefedettségű Tourinform-hálózat munkatársai is segítenek majd a konstrukciókkal kapcsolatos tájékozódásban. Felhívta a figyelmet a pontos NTAK-adatszolgáltatás jelentőségére a jövendő turizmus-hitelintézet kapcsán is, hiszen ezen az alapon több ezer turisztikai szolgáltató lesz jogosult kis összegű kérelmek esetében úgynevezett pre-approved, azaz előzetesen jóváhagyott támogatott hitelekre.
Guller Zoltán arról is beszélt, fontos célkitűzés, hogy tovább csökkentsék a szürkegazdaság arányát a turizmusban, ami jelenleg is problémát jelent. A hivatalos statisztikákban meg nem jelenő vendégek ugyanis bevételkiesést okoznak a költségvetés számára és versenyhátrányt a jogkövető vállalkozásoknak. A cél, hogy 2025 végére olyan szolgáltatókat is bevonjanak a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) felé történő adatszolgáltatásba, akik eddig ezt nem tették meg. A további gazdasági fehérítés hatására a turizmusfejlesztési hozzájárulásból idén először érheti el a 90 milliárd forintot az ágazati adóbevétel, tehát ez biztosítja azt a működési, támogatási és marketingkeretet, amely a hazai turizmus fejlesztését szolgálja.