Greenwashing, a „zöld kamu”

Nem véletlenül tűzte napirendre a grenwashing, azaz zöldremosás témáját a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) munkaszervezete a legutóbbi szemléletformáló konferenciáján. Akkor beszélünk zöldremosásról, amikor egy cég hamisan, vagy túlzó mértékben állítja be zöldnek a termékét, szolgáltatását, vagy a működését. Már nincs idő az ilyen „kamukra”, szűk két évtizedünk van arra, hogy drasztikusan csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását – hívta fel a figyelmet az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC).

 

Paul Ágnes és Berta László, a Cleanwashers alapítói tartottak előadásokat a témáról a BFT májusi online, ingyenes szemléletformáló konferenciáján. A Cleanwashers egy összefogás a marketingkommunikációs “átfestések” ellen az átláthatóság, az etikus versenykörnyezet és hitelesség érdekében.

Az előadók arra hívták fel a figyelmet, hogy az emberek egyre tudatosabbak, szívesebben vásárolnak meg, vagy fizetnek többet is egy környezetbarát termékért, de többségük nem tudja miként lehet ezeket tényleg felismerni. Azok a cégek, szolgáltatók, amelyek saját anyagi érdekeiket a Föld jövőjénél is fontosabbnak tartják, könnyen visszaélnek ezzel.

 

Mi a baj a greenwashinggel?

A zöldremosás megtéveszti a fogyasztókat. Abban a hitben ringatja őket, hogy környezettudatos döntést hoznak egy-egy vásárláskor. Közben a megtévesztés leple alatt tovább folyik a környezetszennyezés, ami károsíthatja a dolgozókat és a fogyasztókat is.

A zöld-látszat keltése óriási veszélyt jelent a jövőnkre nézve, mert valójában nem eredményezi az elhitetett csökkentését az üvegházhatású gázoknak, pedig ez hamarosan húsba vágó kérdés lesz az emberiség számára.

 

Hogy vernek át minket?

Ne dőljünk be a természetesség hatását keltő csomagolásoknak, reklámoknak, környezetbarát szlogeneknek, ábráknak. Olyan homályos meghatározásoknak sem, minthogy „nem vagyok szemét”, vagy 100 %-ban újrahasznosítható. Ez utóbbi is a szemétégetőben végzi. Az öko vagy bio feliratok sem takarnak feltétlenül valóságot.

A „lebomló” kifejezéstől sem kell meghatódni, hiszen az nem derül ki, hogy pár évről, évszázadról vagy évezredről van szó.

Bevált módszer a terelés, amikor a reklámozók, hirdetők mindennel foglalkoznak, csak azzal nem, ami a feladatuk lenne. Ilyen például egy olajipari cég találmánya; a karbon-lábnyom számláló. Azért hozta létre, hogy elterelje a figyelmünket a saját tevékenységéről és azt sugallja, mi szemetelünk, nem ő.

Át kell látni a könyvelési trükkökön is. Az Apple karbonsemlegessége például csak az „irodai” tevékenységére vonatkozik, ami a cég kibocsátásának mindössze 1,5 százaléka. Az IKEA pedig az általa eladott napelemek környezeti hatását is a sajátjaként számolja el, valamint a bútoraiban „tárolt” szenet is. A McDonlad’s műanyag szívószál-mentesítő kampánya sem arról szól, hogy ettől tényleg zöld lesz a meki.

 

Mit tehetünk?

„A pénztárcáddal szavazol!” – hívták fel a figyelmet az előadók. Ha nincs rá szükséged, vagy tudod helyettesíteni, ne vedd meg azt a terméket, szolgáltatást! Így csökkented a kibocsátásodat, ami éves szinten átlagosan 6 tonna CO2.

Magyarországon az energiafelhasználás 30 százaléka a háztartásokban történik. A háztartási energiafelhasználás pedig 5-20 százalékkal csökkenthető csupán a szokásaink megváltoztatásával.

Mivel jogszabály még nem létezik a greenwashing visszaszorítására, uniós szinten sem, a Cleanwashers alapítói azt ajánlják, ha valaki belefut egy ilyen zöldremosásba, ossza meg a tapasztalatait akivel csak tudja. Ha gyanús egy hirdetés, kommunikáció, ne hagyjuk szó nélkül, jelezzünk vissza a zöldmosó cégnek közösségi oldalakon, az ügyfélszolgálaton.

Érdemes a nemzetközi tanúsítványokat keresni a reklámokon, csomágolásokon, hirdetményekben, mint amilyen például az EU Eco, EcoCert, Nordic Ecolabelling, vagy az Ökocimke.

Alapvetően mindig gyanakodjunk, amikor „zöld nagyotmondásokkal” találkozunk, és attól se hatódjunk meg, ha egy-egy termék csomagolása mindenféle olyan mentességet is feltüntet, ami nem is lehet benne az adott termékben.

A Cleanwashers oldalán is lehet jelenteni, jelezni, ha zöldremosás gyanúja merül fel egy-egy termékkel, csomagolással, szolgáltatással kapcsolatban.