Nem véletlenül tartott a Balatonnál kihelyezett szemináriumot a Régiók Európai Bizottságának COTER (Területi Kohéziós Politikai és Uniós Költségvetési) szakbizottsága július közepén, amely a funkcionális térségekben rejlő kiaknázatlan lehetőségekről szólt. A szemináriumon a funkciós térségekkel kapcsolatos közös kihívásokat vitatták meg a különböző szomszédos önkormányzatok. A résztvevő uniós döntéshozók és szakértők azt vizsgálták, hogy a funkcionális térségek hogyan erősíthetik tovább az európai területfejlesztést a kohéziós politikán belül – áll a szervezők közleményében.
A képen balról Peter Berkowitz, a DG REGIO szakpolitikai igazgatója, Emil Boc, a COTER szakbizottság elnöke, dr. Bóka István BFT elnöke / Balatonfüred polgármestere és dr. Navracsics Tibor miniszter (Forrás: © European Union / Florence Thomé)
Mint írják, a magyarországi Balaton tökéletes példája annak, hogy a funkcionális térségek figyelembevétele hogyan támogathatja a területfejlesztést.
Számos európai tóhoz hasonlóan a Balaton egész térsége hasonló környezeti változásokkal és gazdasági problémákkal néz szembe a turizmustól való túlzott függés miatt, miközben a tó partjai több településhez, sőt több régióhoz tartoznak.
A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) a közigazgatási határokon túlnyúlóan koordinálja a fejlesztési stratégiákat és a források felhasználását a kihívások legjobb kezelése érdekében. A Balaton régió annak a 12 funkcionális térségnek az egyike, amelyet az Európai Bizottság és a Világbank 2022-ben választott ki egy olyan kísérleti projekthez, amely technikai támogatást kap a zöld átálláshoz és a fenntartható fejlődéshez.
A Régiók Európai Bizottsága (RB) „Területi kohéziós politika és uniós költségvetés” (COTER) szakbizottsága és a magyarországi Balatonfüred városa által július 12-én szervezett szeminárium regionális és nemzeti vezetőket, valamint az uniós intézmények és szakértők képviselőit hozta össze a Balaton partján azzal a céllal, hogy feltárják, hogyan lehetne megerősíteni a funkcionális térségeket és az egyéb területi eszközöket a kohéziós politikán belül.
Egyetértettek abban, hogy támogatni kell a funkcionális térségeket
A szeminárium résztvevői egyetértettek abban, hogy 2027 után erős kohéziós politikára van szükség, helyi alapú megközelítéssel, a partnerség és a többszintű kormányzás elveivel, valamint a funkcionális térségek fokozott támogatásával. Különösen a nem városi funkcionális térségekre kell nagyobb figyelmet fordítani.
Az RB „Területi kohéziós politika és uniós költségvetés” (COTER) szakbizottságának elnöke és Kolozsvár polgármestere, Emil Boc (RO/EPP) így nyilatkozott:
„A funkcionális térségek és a kohéziós politika a helyszínen fejtik ki hatásukat. Az eddigi tapasztalatainkból továbbra is tanulnunk kell, és azok alapján javítanunk kell a dolgokon. Valamennyi régió számára a jövőben is erős kohéziós politikát kell folytatnunk, olyan aranyszabályokat szem előtt tartva, mint a helyi alapú megközelítés, a többszintű kormányzás és a partnerség. Úgy vélem, hogy a kohéziós politikán túl más uniós szakpolitikák is profitálhatnának a funkcionális térségekre vonatkozó megközelítésből.”
A kolozsvári nagyvárosi térség szintén a 2022-ben kiválasztott 12 európai funkcionális térség egyike.
Navracsics Tibor, Magyarország közigazgatási és területfejlesztési minisztere azt mondta:
„A kohéziós politikának továbbra is az Európai Unió egyik legfontosabb szakpolitikájának kell maradnia, mivel ez biztosítja az Európai Unió jövőbeli versenyképességét. Még a legsúlyosabb gazdasági válság idején, az elmúlt három évben is tovább erősödött a kohézió szintje az Európai Unióban, és a kevésbé fejlett régiók tovább folytatták felzárkózásukat. Mindez a kohéziós politika támogatása nélkül lehetetlen lett volna.”
Bóka István (HU/ECR), Balatonfüred polgármestere, a BFT elnöke, a COTER szakbizottság tagja hozzátette:
„Nemcsak városi területek lehetnek funkcionális térségek, hanem természeti területek is, például egy tó körül, ahol nem egy város van a központban, hanem egy nagy tó, mint például a Balaton. A kohéziós politikában fontos elemnek kell lennie a funkcionális térségek támogatásának és fejlesztésének, és olyan rugalmas struktúrákra van szükség, amelyek az adott területek egyedi jellemzőit tekintetbe veszik.”
A Balatonról
A penzcentrum.hu tájékoztatása szerint Bóka István beszélt arról is, hogy a Balatonnak – ami Magyarország egyik legjelentősebb természeti kincse, egyedülálló ökológiai értéke – az állandó népessége mintegy 275 ezer ember, de a hétvégi házak tulajdonosaival és családtagjaival 500 ezer fölé emelkedik, a nyári szezonban pedig akár az 1-2 milliót is elérheti.
A jövőképünk ezért négy alappillérre épül: ezek az egészség, a megújuló képesség, a természetesség és a fenntarthatóság. A kohéziós politika fontos eleme kell, hogy legyen a funkcionális térségek támogatása és fejlesztése, a sajátos adottságokkal rendelkező területekre alkalmazható rugalmas struktúrákkal. Ugyanakkor, a funkcionális térségekre alkalmazható uniós szintű támogatáspolitikai eszközök nem fedik le azt a sokszínű beavatkozási igényt, amit ezek a speciális területek igényelnek
– hangsúlyozta előadásában.
A szakember több problémát is felvetett a Balatonhoz hasonló, európai tavakkal kapcsolatban: a tavak jelentős része több országhoz, régióhoz vagy közigazgatási egységhez tartozik, ami megnehezíti az egységes, azonos koncepción alapuló kezelést.
- jelentős mértékben ki vannak téve a környezeti változásoknak (vízminőséggel, vízmennyiséggel kapcsolatos problémáknak), vagy akár a globális éghajlatváltozás hatásainak
- rendkívül sérülékeny területek, amelyek érzékenyen reagálnak a globális és helyi változásokra annak ellenére, hogy a tavak különböző földrajzi adottságokkal rendelkeznek, számos hasonló környezeti-gazdasági problémával kell szembenézniük Európában
- túlnyomó részben elsődleges a turisztikai hasznosítás, a gazdasági egy lábon állás, a szezonális leterheltség.
A kohéziós politika fő célkitűzései
A 2021-2027 közötti kohéziós politika öt fő célkitűzést tartalmaz: egy intelligensebb, zöldebb, összekapcsoltabb, társadalmilag igazságosabb Európát és a polgárokhoz közelebb álló Európát.
Peter Berkowitz, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG REGIO) politikáért felelős igazgatója szerint az integrált területi stratégiák kiépítése azonban területi fókuszú megközelítést igényel, amely a fejlesztési igényeket, kihívásokat és lehetőségeket a megfelelő térbeli mérethez és területi kontextushoz kell igazítani. Előadása során ő is kiemelte, hogy a helyi és területi fejlesztési stratégiák hatékonyságának növelése érdekében szükség van az integrált megközelítések alkalmazására, amelyek figyelembe veszik a különböző területek specifikus igényeit és sajátossága.
Az angol nyelven tartott rendezvényen bemutatott prezentációk és anyagok ITT érhetők el.
A képen balról dr. Bóka István a BFT elnöke /Balatonfüred polgármestere, Emil Boc, a COTER szakbizottság elnöke és dr. Navracsics Tibor miniszter (Forrás: © European Union / Florence Thomé)
***
A kísérleti projektről: az Európai Bizottság és a Világbank két éve indította el kísérleti projektjét a funkcionális terület megközelítésének javítására az Európai Unióban, amelyek fő célja, hogy megerősítse a résztvevők kapacitását a joghatósági határokon átnyúló beruházások és szolgáltatások tervezésére és finanszírozására a zöld átmenet és a fenntartható fejlődés érdekében. Hét uniós ország tizenkét funkcionális területét választották ki, amelyek technikai támogatásban részesülnek. Ezek a funkcionális területek technikai támogatást kapnak egy cselekvési terv kidolgozásához és végrehajtásához a legfontosabb joghatóságok közötti fejlesztési kihívások kezelésére. A projekt emellett elősegíti a tudáscserét, és megosztja az eredményeket és a működőképes megoldásokat az unió más funkcionális területein.