Fekete István és a Kis-Balaton valósága (zaol.hu)

Fekete Istvánt a Tüskevár című regénye tette az egyik legolvasottabb magyar íróvá, a Kis-Balaton pedig e regény által lett az egyik legismertebb magyar tájjá. Miközben sokan máig abban a reményben látogatják a lápvilágot, hogy Matula bácsi nyomában járnak, a valóság egészen más. Ahogy a Kis-Balaton valósága is.

 

A korabeli sajtó beszámolója szerint a Tüskevár című tévésorozat 1967-es bemutatója után rajongó tömegek rohamozták meg az akkor még a közönség előtt zárt Kis-Balaton bejáratát. Ki csellel, ki engedéllyel próbált bejutni a természetvédelmi területre, hogy kezet foghasson Matula bácsival, beléphessen a kunyhójába és megkóstolhassa legendás halpaprikását. A nézők, mint annyiszor, ezúttal is összekeverték a mesét a valósággal. Pedig a regény csak regény, a Tüskevár szereplői kitalált alakok, akik soha nem éltek a berekben, és nem élt ott Fekete István író sem. Mindössze néhány hetet töltött el 1952-ben a Diás-szigeten, amikor egy minisztériumi munkamegbízást teljesített. Igaz, e rövidke időben a ma már Fekete István-emlékháznak és a táj élővilágát bemutató kiállításnak otthont adó egykori kutatóházban, illetve a mellette álló kunyhóban is lakott, amelynek mását mint Matula kunyhóját nézegetik a látogatók.

A cikk folytatása itt elolvasható.