Komáromban is felszólaltak a Club Aligában tervezett beruházás ellen

„Stasbourgban észlelnék, hogy rendszerszintű a probléma, ha a Club Aligai ügyhöz hasonlóan hozzájuk fordulnának az olyan magyar kiemelt beruházások (KB-törvény) sértettjei, ahol a közérdek vagy a környezet sérül” – mondta Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület helyettes elnöke szombaton, egy komáromi rendezvényen, ahol a kiemelt kormányzati beruházások ellen tiltakoztak. (Az akciósorozat március 11-én a fővárosban folytatódik petíció átadásával.)

A kiemelt beruházások – köztük az aligai – ellen tiltakozók Komáromban (Fotó: Révai Sára)

 

Ezúttal Komáromban zajlott a Civil Kollégium Alapítvány (CKA)  STOP! Kiemelt Beruházások kampánya, amelynek egyik korábbi állomása volt Balatonaliga is. Az eseményen Bukovszki András a többi felszólalóhoz hasonlóan röviden összefoglalta, mi a probléma az általa képviselt településen tervezett beruházással. Közölte, a balatonvilágosi önkormányzat semmibe nem tud beleszólni. Mivel minden hazai jogi lehetőséget kimerített az egyesület, nem maradt más választásuk, kénytelenek voltak Strasbourghoz fordulni – számolt be.

 

Club Aliga: zajlik a környezetvédelmi hatástanulmányának egyeztetése 

Bukovszki, aki a balatonvilágosi önkormányzati testület tagja is, a rendezvény után elmondta, most van folyamatban az aligai beruházás környezetvédelmi hatástanulmányának egyeztetése. Mivel az egyesület és az önkormányzat észrevételeire a tervező nem adott teljes körű választ, a nagy számban megválaszolatlanul, illetve nyitva maradt kérdés miatt kezdeményezték a hatóságnál az eljárás határidejének 60 nappal történő meghosszabbítását.

A legsérelmesebb pontok között említette, hogy 17 éve kijelölt közutakat, 4,3 hektáros közparkot és 610 méter parti sétányt törölne a tervek megvalósítása. “Példátlan a magyar közigazgatás történetben, hogy a kormány állami tulajdonú területen rendelettel tiltja a közfunkciókat a fejlesztőnek kedvezve. Ezzel a hazai lakosság a Rákosi időket idéző módon ismét nem tudja közterületen megközelíteni a nemzeti kincsünket, a Balatont” – fogalmazott. A sérelmek közt sorolta, hogy a helyi védettség alatt álló Szász villát, Bíró villát és a községházát (étterem) el akarják bontani. A községháza épületnek már régen műemléknek kellene lennie, hiszen a múlt századi modern magyar (Bauhaus) építészet kiválóságai az Olgyay fivérek tervezték – jegyezte meg.

Club Aligán a kertészet területén egy szállodát terveznek a beruházók. A helyszínrajzon szereplő épület tóra néző homlokzat-hossza meghaladja a 180 métert. A hat szintes 18 méter magas épület jóval a felső part szintje fölé emelkedik, a helyi építési szabályzat által megengedett 10 métert bőven meghaladva, aminél fogva eltakarja a kilátást a Balaton felé. “A tó felől nézve döbbenetes a tervezett szálloda tömegaránya és magassága, amely teljes mértékben tájidegen” – véleményezte az egyesület helyettes elnöke.

Beszélt arról is, hogy a löszfal több mint 8 millió éves, páratlan szépségű természeti képződmény, a Kárpát medencét kitöltő Pannon tenger maradványa. A keleti medence (Aliga, Főkajár és Akarattya) meghatározó egységes tájképi eleme. A 80 méter magas löszfal a Balatonvilágos helyi értékvédelmi területe, helyi védettség alatt álló geológiai érték. A kiemelt kormányrendelet egyedi, személyre szabott előírásai nem adnak lehetőséget a löszfal részleges bontására, ugyanakkor a beruházó Appeninn rézsűsen szeretné bontani, 210 ezer köbméter föld elhordásával 700 méter hosszan. Ezzel a céljuk az, hogy a löszfal aljához minél közelebb tudjanak telkeket kialakítani – állítja Bukovszki András, aki kifejtette, bízik abban, hogy a profitérdekelt fejlesztő által tervezett, visszafordíthatatlan természetkárosítást a környezetvédelmi hatóság megakadályozza.

***

A Club Aligán Aligaliget néven tervezett nagyszabású fejlesztési tervekről tavaly októberben adott ki közleményt az Appeninn Holding, ami itt olvasható.

***

 

Mi az a “Stop! Kiemelt ipari beruházások”

A szervezők közleménye szerint:

A “Stop! Kiemelt ipari beruházások” címmel meghirdetett rendezvénysorozattal az országban egyre szaporodó kiemelt ipari beruházások ellen tiltakoznak, bemutatva azok átláthatatlanságát, káros hatásait.

Tavaly elsőként ősszel, a budai Várban zajló, a műemlékvédelmet semmibe vevő gigaberuházások ellen tiltakozott a STOP! Kiemelt beruházások kampánycsapata szövetségesével, a Huszonkettesek építészcsoporttal közösen, majd következett Balatonaliga, ahol az Aligai Fürdőegyesület tagjaival együtt hívták fel a közvélemény és a döntéshozók figyelmét arra a környezeti pusztításra, ami a nagy tavainkkal, így a Balatonnál is történik. A következő, már idei demonstráció a sokat vitatott Fertő tavi beruházás közelében, Sopronban zajlott, a Fertő tó barátai civil csoport volt ezúttal a házigazda. A negyedik helyszín volt a komáromi akkumulátorgyár.

Minden eddigi helyszín közös nevezője, hogy kiemelt beruházásként valósítják meg az ott vagy a közelben zajló gigantikus építkezést. A közkeletűen KB-törvénynek nevezett passzus egy sor visszaélésre, “szabad mozgásra” nyújt lehetőséget a beruházónak, legyen az állami, önkormányzati, nem ritkán magánberuházó – ezekre kívánja felhívni a figyelmet a kampány és a hozzá csatlakozó civil csoportok.