Ezt tették idén a befektetők a Balatonnal: kempingből luxuslakópark, nádasból nyílt víz (24.hu)

Idén milyen balatoni beruházások borzolták a kedélyeket, hol szenvedte meg leginkább a környezet a betonlázat? – erről készített összeállítást a 24.hu.

 

Pandémia ide, gazdasági visszaesés oda, a balatoni ingatlanpiacon nem látszott 2021-ben, hogy válságos időket élnénk. A tóparti ingatlanbumm folytatódott, az árak elképesztő ütemben emelkedtek, amiben valószínűleg szerepet játszott a Covid-járvány is: sokan döntöttek úgy, hogy a nagyvárosokból, főleg Budapestről – élve az elterjedt home office-lehetőségekkel – kertes házba, nyugis, panorámás, élhető környékre teszik át a bázisukat. Így egyesek stabilan leköltöztek a balatoni régióba, mások inkább üdülőt vettek, hogy az idejük nagy részét ott töltsék.

Ha ehhez hozzátesszük a Balatonra áramló irtózatos mennyiségű állami pénzt, nem csoda, ha az ingatlanosok legszebb álmai váltak valóra a térség ingatlanpiacán. Ezt persze az ingatlanfejlesztők, beruházók, pénzemberek is megorrontották, úgyhogy a Balaton minden szegletében nagy volumenű építkezések kezdődtek.

2021-ben több cikkben is foglalkozott a 24.hu a térséget lebetonozni kívánó beruházásokkal, az aránytalan túlépítésekkel, és azzal, hogy elbírja-e a kisebb terhelésre méretezett balatoni közműhálózat a sok új tömb miatt megnövekedő terhelést.

 

Mederfeltöltések, építési stop

A part beépítéséről, a nádasok kiirtásáról  itt kérdezte a lap a tóparti önkormányzatokat összefogó Balatoni Szövetség elnökét, Lombár Gábort, aki keresztes hadjáratot hirdetett még 2020-ban a mederrel illegálisan babrálók ellen. Közben egyre többen jelezték, hogy építkezési stop kellene. Több település ennél messzebb is ment: Paloznakon például februárban döntöttek arról, hogy teljes építési stopot léptetnek életbe. Áprilisban Szentantalfa külterületén is változtatási tilalom lépett életbe.

Persze olyan konkrét ügyek is sorjáztak, amikben az ökológiai egyensúly, a természetközeliség, a táj arculatának megtartása ritkán merült fel, sokszor az engedélyek sem voltak teljesen rendben. Januárban írtak róla, hogy Balatonbogláron 383 millió forint állami támogatásból akart az önkormányzat lombkoronaösvényt építeni, de a kiadott engedélyt megtámadta egy civil szervezet a bíróságon, amely előzetes környezeti hatásvizsgálat elkészítését rendelte el. A Várdombra tervezett projekt – a 24.hu úgy tudja – azóta megkapta a szükséges engedélyeket.

 

Van ahol segített az országos méretű felháborodás

Országos méretű botrány lett egy, a balatonaligai tópartra tervezett, leginkább egy óriási luxushajóra emlékeztető, 92 lakásos társasházból. A befektetők Balatonvilágos önkormányzata elől – hathatós állami segítséggel – szerezték meg a telket, terveik pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt kaptak. Már a kormányhivatali engedélyek is megvoltak, de a felháborodás miatt a Miniszterelnökség visszavonta a nemzetgazdasági kiemelést, ezzel együtt az építési engedélyt is. A környéken lakók jogi képviselője szerint egyébként a Somogy Megyei Kormányhivatal finoman szólva sem mutatkozott együttműködőnek, az iratokba való betekintést alaposan megnehezítette az érintetteknek.

 

Tihanyt több történet is érinti

Tihanyban egymást érték idén a botrányok, ami nem csoda: a 444.hu cikke szerint Bujdosó Judit tihanyi főépítész messzemenőkig támogat minden építkezést és leburkolást a természeti környezetéről is híres községben. Ebbe illeszkedik az az 500 ezer forintos bírság (márciusban még nem volt jogerős), amit az Óvár nevű falurészen hatalmas tájsebet ejtő tulajdonos kapott. A 9000 négyzetméteres telken mezőgazdasági épületet épít majd lakófunkciókkal ellátva – 385 négyzetméteren.

Tihanyban még tüntetés is zajlott, de egy másik ügyben. A Kenderföldek nevű, a falu déli részén elhelyezkedő terület elvileg beépíthető, de évtizedekig nem kezdett el senki építkezni rajta, így buja erdő foglalta el azt. Ezt a vegetációt és élővilágot féltik a helyiek és az itteni nyaralósok most a Cordia-csoporthoz tartozó beruházótól. Itt kedvezőre fordult a helyzet, a beruházó kommunikálni kezdett a civilekkel, az önkormányzat is partnernek bizonyult, a tervek folyamatosan csiszolódnak. A Kenderföldek másik végére az önkormányzat cirka egymilliárd forintos állami támogatással egy Balaton Kapu nevű látogatóközpontot tervezett, azonban más civilek a környezetvédelmi engedélyt megtámadták a bíróságon, amely igazat adott nekik, így Tihanynak új környezetvédelmi engedélyért kell folyamodnia.

Csopak, Balatonhenye, Siófok

Csopakról még márciusban írtak. A Balatonfüred melletti tehetős községről már 2020-ban is sok szó esett a sajtóban, ugyanis a Bahart eladásra szánt hajókikötőit végül megkapták az érintett önkormányzatok – Csopak kivételével. A falu rövid partszakaszán ráadásul nagy lakóparképítési bumm is lezajlott az utóbbi években, a strand mellett komplett lakótelep nőtt ki a földből. A leégett Code Zero nevű étterem környékén, a Balaton medrében kezdtek el valakik cölöpözni, igaz, magánterületen. Akkor még nem derült ki, mi célból. Mindenesetre a sajtóhírek hatására pár napon belül lépett a kormányhivatal: leállíttatta az építkezést, amiről kiderült, vízügyi engedéllyel sem rendelkezett.

Idén egy apró, legendásan szép, Balaton-felvidéki kis falu, Balatonhenye is bekerült a hírekbe. Elsődlegesen az igazságügyi miniszter miatt, aki a férjével itt található ingatlanjukra vette fel a CSOK-támogatást. Ebben a faluban kezdett gigantikus építkezésbe egy olyan cég, aminek bonyolult, tőkealappal megspékelt tulajdonosai ismert személyekhez vezetnek.

Júliusban a siófoki Aranyparton nyaralók akadtak ki azon, hogy a főszezon kellős közepén építkezni kezdtek mellettük. Már reggel zúgtak a gépek, így aki üdülni jött, nemigen tudta kipihenni magát. Egy 218 lakásos apartmanház építése kezdődött el ekkor, azt nem tudni, kinek a megbízásából. Mindenesetre a panaszosok házának közös képviselője panaszt tett az önkormányzatnál.

 

Balatongyörök, Balatonszemes

Szeptemberben ismét északi parti történetet találtunk, Balatongyörök egykori golfpályája került eladósorba, nem is akárhogy. Egyből úgy hirdették meg a területet az ingatlanoldalakon, hogy 300 lakásos lakópark is épülhetne ide, bár a polgármester szerint – dacára a korábbi belterületbe vonásnak – jóval szerényebb beépítés válik csupán lehetővé. Mindenesetre a volt golfpálya felett lakók és az illetékes nemzeti park sem lelkesedett az ötletért.

 

A meteorológiai obszervatóriumot se kímélték

A Balaton körbebetonozását Siófokon is folytathatják – derült ki októberben, amikor a sok térségi fontos szereplő, és maga az Országos Meteorológiai Szolgálat által is bírált társasházprojekt zöld utat kapott. Közvetlenül a Siófoki Viharjelző Obszervatórium telke mellé épülhet meg az ötszintes tömb, ami megzavarhatja majd a pontos viharjelzést is. Az ügyben korábban a Balatoni Szövetség és a Magyar Tudományos Akadémia is felszólalt a társasház ellen, de ezúttal is fontosabbnak bizonyult a beruházó érdeke.

 

Club Aliga, Zamárdi, Badacsonytomaj 

A balatonvilágosi Club Aliga esetében a világosiak nagy nehezen elérték a rendszerváltás után, hogy ne csak az állampárt kiváltságosai járhassanak be a területre csobbanni, de most, hogy ismert befektetők kezébe került az egykori pártüdülő komplexuma, megint kísértetiesen hasonló helyzet van kialakulóban. Október elején lakossági tájékoztatót szervezett a beruházó Pro-Mot Hungária Kft. Az derült ki, hogy a terület egyik fele lakóövezet lesz, a másik turisztikai; hogy szabályozott keretek között látogathatják majd a strandot a helyiek és üdülősök, hogy a móló helyett máshol tudnak majd korzózni, és hogy az állami tulajdonú utakra, nem biztos, hogy mindenki be fog tudni hajtani. Sok dolog még bizonytalan, például hogy lesz-e beígért parti sétány, szóval a tervek konkrét formába öntésére még várni kell.

November végén Badacsonytomaj keleti városrészében, Badacsonyörsön izzottak fel az indulatok. Először az csapta ki sokaknál a biztosítékot, hogy a volt kemping területén hatalmas növényirtás, kvázi tarvágás zajlott le, majd elkezdték a vizenyős terület feltöltését. Aztán a helyiek azért rémültek meg, mert felmerült, hogy a több mint egy évszázada használt strandjuk nem marad meg. Végül olyan megállapodás született, hogy a beruházó ugyan alaposan beépíti a területet (szálloda is lesz), de 3000 négyzetmétert átad az önkormányzatnak, amiből egy strand létesülhet.

 

Decemberre is maradt esemény: a balatoni kempingkultúra végnapjai?

Decemberre is jutott a lapnak sztorija. Kis kempingkörképet írt arról, hogyan tervezik részben beépíteni a balatonakali kempinget, mi lesz a sorsa a vonyarcvashegyinek, valamint miért zárt be (elvileg csak ideiglenesen) a zalakarosi. Eközben a balatoni kempingkultúra végnapjait éljük, csak a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került Balatontouristnak hét kempingjét zárták be a tizenkettőből.
Szintén ebben a hónapban jött a hír, hogy a Balaton egyik szellemberuházását újraélesztik, egy kusza hátterű cég az eleve tervezetthez képest is gigászi vitorláskikötőt épít Fonyódon, amihez a 200 métert is meghaladó hosszú mólókat terveznek.