Sürgősen és gyökeresen meg kell változtatni a szemléletünket a talajról. A talajból származik az élelmiszereink 95-98 százaléka, nélküle nincs élet a Földön, mégsem vigyázunk rá eléggé. Egy centiméternyi talaj kialakulásához ezer évre is szükség lehet. Politikai és kormányzati felelősség a talajokról való gondoskodás. Ezek voltak a legfőbb üzenetei a Balaton Fejlesztési Tanács által szervezett februári szemléletformáló online rendezvény két előadójának, amiről a Balatoni Futár számol be.

(Kép: agorinform.hu)
Giuseppe Lo Papa olasz professzor a talajéletről, a talajbiztonságról, a fenntartható talajgazdálkodásról beszélt. Leszögezte, nem megújuló energiaforrás a talaj, vagyis ha eltűnik, egy emberöltő is kevés a helyreállításához.
Mint kifejtette, a talaj egy ökoszisztéma szolgáltatás sokféle funkcióval. Fontos szerepe van egyebek közt a vizek megszűrésében, a széndioxid megkötésében, a biológiai sokféleség megőrzésében, építőanyagként, gyógyszerek alapanyagaként, energiaforrások lelőhelyeként. Nem utolsó sorban a kulturális örökségünket is őrzi, és a történelmünk is a talajba van írva. Az egészséges talaj az alapja annak, hogy egészséges élelmiszert termeljünk. A jövő fenntarthatósága talaj nélkül nem megy.
Mit jelent a talajbiztonság?
A talajbiztonság a talaj erőforrásainak fenntartását, javítását jelenti. Része a talaj szerkezetének, formájának, valamint a benne lévő szerves anyagoknak a megőrzése.
Az olasz professzor hangsúlyozta, valamennyi létünket fenyegető kihívás – mint amilyen az élelmiszertermelés, a vízbiztonság, az energiabiztonság, a klímaváltozás hatásainak a legyűrése, a biodiverzitás és az ökoszisztéma védelme – összefügg a talajjal. Érthetetlen miért feledkeztünk meg mindig róla. A talaj a legfontosabb tényező az éghajlatváltozás elleni harcban is – tette hozzá.
A talajt sok minden veszélyezteti: erózió, tömörödés, földcsuszamlás, áradás, talajelzáródás, szikesedés, lebetonozás. Amikor a föld nem érintkezik a levegővel a biodiverzitás csökkenésével, szerves anyagok elvesztésével jár, és a talaj erodálódásához vezet, ami ellen védekezni kell.
A fenntartható talajművelés olyan talajhasználatot jelent, ami nem veszélyezteti a különböző talajfunkciókat. Cél, hogy a lehető legkisebb talajerózió történjen, és megfelelő legyen a felszíni fedettség, vagyis a növényi borítottság. Eső ne moshassa el, minél több szerves anyag tárolására legyen képes, biztosítva annak áramoltatását is. A légkörből kivont szenet is amennyire csak lehet a talajban tartani.
Tanítani kell a talajgazdálkodást
Még sok mindent nem tudunk a talajról, miközben egyre több embernek kell élelmiszert biztosítani – mondta Giuseppe Lo Papa. Talajgazdálkodási rendszereket kell kidolgozni és alkalmazni, hiszen ha elveszítjük a talaj erőforrásait, akkor az emberi faj kihalása felé haladunk – figyelmeztetett. A talajmegóvás része az öntözés is, ahol szikesedés van, és a talajszennyezés minimalizálása.
A legsürgetőbb teendőkről is szó esett: helyre kell állítanunk a talajokat, oktatni a fiatalokat, szakértőket és műszaki segítséget, információkat kell biztosítani a megfelelő talajgazdálkodáshoz. Fejleszteni kell a talajinformatikai rendszereket, és nagy összefogásra, globális talajpartnerségre van szükség az emberek között.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) igyekszik támogatni ezeket az irányelveket, de politikai akarat, törvényalkotás még nem tette kötelezővé. „Politikai és kormányzati felelősség a megfelelő szabályalkotás, a talajról való gondoskodás” – szögezte le a professzor.
Itt az ideje cselekedni
Minden órában 11 hektárnyi talajt fednek le a terjeszkedő városok csak Európában – érzékeltette Dr. László Péter az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének tudományos főmunkatársa a helyzet súlyosságát.
Mint kifejtette, a termőföldek kivonását a termelésből, a városok terjeszkedését, az ipari területek kijelölését, infrastruktúrák építését, bányák használatát mind-mind ésszerűbben kellene megvalósítani. Főleg Magyarországon, ahol nagyon heterogén a talaj, és kiemelt szerepe van a földhasználatok között az élelmiszertermelésnek.
Beszélt arról is, hogy a talajban óriási talajélet zajlik. Speciális világot hoz létre a talajlakók számunkra láthatatlan életközössége: növények, állatok, gombák, baktériumok, vírusok, protozoák. Ez az életközösség felel az egészséges talajért, ez határozza meg annak funkcióképességét, végső soron biztosítva a földi életet a többi élőlény számra is.
Az előrelépés a talajvédelemben, a veszteségek csökkentésének, megelőzésének első lépése a szemlélet átalakítása lehet. Nevelni, oktatni kell a talaj fontosságának tudatosítására és mikéntjére a fiatalokat, és invesztálni kell további talajkutatásokba – véleményezte a magyar kutató is.
Tavaly az Unió letette az asztalra az európai talajvédelmi stratégiát, ami alapját jelentheti a biztonságos talajgazdálkodásnak. Januárban agárminiszterek konferenciáztak Berlinben. Fontos, társadalmat is mozgósítani képes mondatok is elhangzottak, amit már sokszor hallhattunk, de politikusok szájából ritkán – fogalmazott Dr. László Péter. „Az egészséges talajok a mi szövetségeseink a világméretű éhezés, az éghajlati válság, és a fajok kihalása elleni küzdelemben”- szólt a legfontosabb mondat a találkozón, ami jelzi, a felismerésig már eljutottunk, de ennél többre van szükség.