Több balatoni polgármester is jelezte problémáit, illetve megfogalmazott valamilyen javaslatot azon a konzultáción, amit a közigazgatási és területfejlesztési miniszter tartott kedden Alsóörsön, kifejezetten a Balaton-régió számára, egy készülő új jogszabály kapcsán. A jogalkotók a települések hagyományainak, arculatának megvédéséhez kívánnak eszközöket biztosítani, amire az ingatlanvásárlók, beköltözők miatt van szükség.
A felszólaló balatoni polgármesterek pártállástól függetlenül üdvözölték az új, a helyi önazonosság védelméről szóló törvény ötletét, egyeztetését. Dr. Navracsics Tibor miniszter tájékoztatóját követően – amiről ITT számoltunk be – a polgármesterek tehettek észrevételeket, javaslatokat.
Balatonalmádi: az elvándorlással is foglalkozni kell
Bercsényi László, Balatonalmádi polgármestere rámutatott, hogy valamennyi település, így a sajátja is érdekelt abban, hogy a helyi közösségeket megvédhesse. Felhívta egy másik nagy, a balatoni településekre jellemző problémára a figyelmet, amire „a fejlesztéspolitikának válaszolnia kell”. Ez a lakosság elöregedése.
„A Covid alatt, után akiknek volt pénze az ideköltözött, de nem elég a bevándorlásokat kezelni, az elvándorlásokat is kell” – fogalmazott. Hozzátette, a helyi fiatalokat nem tudják megtartani a munkahelyek hiánya és a magas ingatlanárak miatt.
Balatonkenese: a beköltözőkkel járó többletfeladatokhoz forrás is kell
Ambrus Gábor, Balatonkenese polgármestere örömét fejezte ki amiatt, hogy a minisztérium látja a problémát, miszerint a betelepülők több helyen megpróbálják átvenni a képviselő-testületeket, a település szervezeteit, egyesületeit. Megköszönte, hogy az új jogszabállyal lehetőséget teremtenek a helyi értékek törvényes keretek közti megvédésére. Kifejtette, hogy a Covid alatti beköltözések változást hoztak a demográfiai összetételben, növelve az átlagéletkort, illetve az ingázásra kényszerülők számát. „Ezzel feladatok is járnak, szükség van például víz-, elektromos hálózat fejlesztésekre” – mondta. Ezért is jó, ha például az új építésű ingatlanok differenciált adóztatásával többletbevételhez juthatnak a települések – tette hozzá. Megjegyezte, nehezen kivitelezhetőnek látja a beköltözések korlátozását, viszont nagy lehetőséget lát az ingatlanszerzések feltételekhez kötésében, illetve az adózás alakításának lehetőségében.
Balatonakali: a zártkertekkel nagy a baj
Koncz Imre, Balatonakali polgármestere azt mondta, jó dolog a kistelepülések számára, hogy korlátozni lehet majd a beköltözéseket, de már nincs mit, nincs hova.
Az az igazság, hogy nem szeretnénk, ha még túl sokan költöznének be. Ha belterületre akarnak költözni, azt még úgy ahogy tudjuk kezelni, de a zártkertek kérdését nem, az egy nagyon nagy probléma
– fogalmazott. Mint kifejtette, a helyi építési szabályzatok szerint ezeken a területeken gazdasági épületek létesülhetnek, de a jogszabályi háttér semmilyen eszközzel nem tiltja azt, hogy oda állandó lakosként is bejelentkezzenek.
Vannak akik be se jelentkeznek, mégis itt tartózkodnak fél éven át, terhelve az infrastruktúrát. Nincsenek eszközeink, hogy ezt valamilyen szinten korlátozzuk. Sokat gondolkoztam a megoldáson. Jó lenne például, ha azokra a telkekre, ahová nem szabad építkezni, az önkormányzatnak lehetősége nyílna bevezetni az elektromos infrastruktúra tilalmát
– javasolta.
Szigliget: ne lehessen új területeket beépíteni
Balassa Dániel, Szigliget polgármestere megerősítette, hogy rendkívül nagy az 50-60 év feletti lakosok aránya, ami hatványozottan igaz a betelepülőkre. Ők tudják megfizetni a magas ingatlanárakat. Üdvözölte, hogy a jövőben korlátozni lehet azoknak a számát, akik csak üzleti célból, befektetésként akarnak ingatlant szerezni. „Ez akár lejjebb is nyomhatja az ingatlanárakat” – jegyezte meg.
Hangsúlyozta, fontos lenne a készülő-, vagy más kapcsolódó jogszabályokkal elérni, hogy a Balaton-parton ne lehessen több területet építési területbe vonni, vagyis beépíteni.
Osztom azt a véleményt, hogy miután az ország népeségállománya csökkenőben van, az az épületállomány, amely kiszolgált 10-12 millió embert, annak most is elégnek kéne lennie. Tehát a meglévő épületek hasznosításában gondolkodjunk!
– javasolta.
Kapolcs: speciális gondok
Márvány Péter, Kapolcs polgármester arról beszélt, hogy a többiekével azonos demográfiai problémák mellett a településén speciális gondokkal is küzdenek, a Művészetek Völgye miatt. Náluk vannak tulajdonosok, akik 2-4 ingatlannal is rendelkeznek. Ezek bár beépíthetők vagy felújíthatók lennének, de a fesztivál miatt ezt nem teszik meg. Ehelyett üzletet létesítenek, parkoltatnak, kávézót, romkocsmát nyitnak egy-egy régi ingatlanban.
Két évvel ezelőtt megpróbálták nagyobb telekadó kivetésével orvosolni a helyzetet, de a rendeletük nem állta ki a törvényesség próbáját, „kicsit diszkriminatívra sikerült”. A polgármester kérése az volt a miniszterhez, hogy az új törvény segítsen ennek a problémának a megoldásában is.
Siófok: nő a beépítettség
Kovács Miklós, Siófok alpolgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a beköltözésekkel járó társdalami folyamatoknak egyéb káros hatásai is vannak, amit orvosolni kell. A jelenség együtt jár a környezeti állapot romlásával, a beépítési százalékok növekedésével, a zöldterületek csökkenésével – sorolta.
Balatonfőkajár: leépült közszolgáltatások
Forró Zsolt, Balatonfőkajár polgármestere arról számolt be, hogy nőtt az ingázás és csökkent a munkahelyek száma azzal, hogy folyamatosan leépültek az állami közszolgáltatások, megszűnt a posta, nincs orvos, a bank is bezárt.
Ezen túl probléma nálunk is, ami a térségre jellemző, hogy vannak állandó lakosaink, akik valójában nincsenek. Papíron bejelentkeznek, mert esetleg kedvezőbb az adózás. A választásokon tapasztalták a kollegák, hogy a többedik olyan ember jött szavazni, akit azelőtt soha nem láttak”
– érzékeltette a helyzetet. Szerinte ahol elkezdenek erősödni a nyaralóközösségek, ott bejuthatnak a helyi testületekbe, sőt többségbe is kerülhetnek olyanok, akik 4-5 hetet töltenek a településen. Akkor pedig már nem a helyiekről szól egy testület munkája, hanem a nyaralóközösségről – tette hozzá. Kulcskérdésnek nevezte, hogy csak olyanok szólhassanak bele a település életébe, akik életvitel-szerűen, egész évben ott élnek.
Dörgicse: a külterületekre is ki kell terjeszteni a védelmet
Pflanzner Sándor polgármester felvetette, hogy fiatalokat megtartani, munkahelyeket teremteni a helyi vállalkozások megerősítésével lehet. Ehhez szorosan kapcsolódik az agrárpolitika, amelynek segítenie kellene a generációváltást a mezőgazdaságban. Kellene lehetőség a fiatal gazdálkodni vágyóknak, hogy olyan induló tőkére tudjanak szert tenni, amivel be tudnak lépni egy szőlészetbe, borászatba, vagy másféle mezőgazdasági tevékenységbe. Ugyanez igaz az ágazatot kiszolgálókra, és egyéb szolgáltatókra.
Minden általam ismert iparágban egyre magasabb a belépési küszöb, amivel egy kezdő fiatal vállalkozó bekapcsolódhat a munkába, amit nem tudnak előteremteni
– mondta.
Kiemelte, hogy a vidékre települő értelmiségieknek is meg kell teremteni azokat a lehetőségeket, hogy home office-ban tudjanak dolgozni, hiszen a Covid legnagyobb tanulsága az volt, hogy a home office igenis működik.
Tehát minden faluba karnyi vastag optikai kábelt, internet csatlakozást, és combnyi vastag elektromos betápot. A home office segíti legjobban az ingázás csökkenését
– fogalmazott.
Kitért arra is, hogy nemcsak a zártkertekre kell kiterjeszteni a védelmet, hanem a külterületekre is, „mert a kéthektár körüli szőlészeti területek az új zártkertek”. Mint kifejtette, ma már nem zártkeretek a kelendők, hanem a kéthektáros szőlő-termőhelyi kataszterbe tartozó területek, amik egyként történelmileg soha nem voltak szőlők. Ezeken építenek „haciendát” (gazdag emberek kezében lévő, nagyobb méretű földbirtok). Ugyan ezeken a területeken a Balaton-törvény szerint az épületek 10 százaléka tölthetne csak be lakófunkciót, de mindet átalakítják nyaralókká, haciendákká, egészen komoly környezeti károkat okozva – hívta fel a figyelmet.
Nálunk a karsztvíz-bázist fogják szétfúrni ezek az emberek, ugyanis kéthektáranként nem lehet vízvezetéket letenni az ilyen telkekhez. Kéthektáranként lesz egy-egy kút a karsztvízbe 10-12 millióért, ami a telek beszerzési árához képest semmi, miközben Dörgicse helyi infrastruktúrája alapvető vízállási gondokkal küzd
– mutatott rá egy beköltözők okozta súlyosbodó gondra.
Balatonberény: túlterhelt ellátórendszer
Horváth Péter, Balatonberény alpolgármestere azt javasolta, hogy az új jogszabályban határozzák meg a helyi szociális ellátórendszer korlátait is. Mint mondta, a településén az országos átlag kétszerese a 65 év feletti lakos, ami óriási terhet ró mind a környék szociális-, mind az egészségügyi ellátórendszerére. Javasolta, hogy a falugondnoki szolgálat működhessen nagyobb településeken is.
Nyim: forrásra lenne szükség
Pistár Péter, Nyim polgármestere arról beszélt, hogy faluja a többi balatoni településtől eltérő gondokkal küzd. Mint mondta, rengeteg forrásra lenne szükség, hogy vonzóvá tudják tenni a települést bárki számára.