Zalaszántón egészen különleges új világba léphet be, aki a Világosvár hegyre látogat. Az ott található 30 méter magas Béke Sztúpa – amely Európa legnagyobbika – a gyakorló buddhisták, zarándokok és turisták ezreit vonzza évente. Kicsoda az itt élő Jigmet láma, és mit csinál egy Észak-Indiából érkezett szerzetes Magyarországon? Képriport egy himalájai buddhista szerzetes életéről Zalaszántón.

Drupon Konchok Jigmet 2004-ben érkezett Magyarországra Drupon Konchok Lhundup társaságában, azóta a Drikung Kagyü Buddhista Egyház magyarországi képviselői. 18 éve a zalaszántói Világosvár hegyen élnek, a Béke Sztúpa buddhista szentély szomszédságában, amelyet a béke világítótornyának is neveznek.
Jigmet az észak-indiai Ladakban, egy Phjang nevű faluban született 1976-ban. A helyi hagyományok szerint az ott élő családok egyik gyermeke szerzetesnek áll. Hat testvér közül választotta ki őt a család és buddhista mestere, így kilencévesen már kolostorba került. Tizenkét évesen saját elhatározásából döntött úgy, hogy a spiritualitásnak szenteli az életét. A szerzetesi fogadalmak teljesítése, a buddhista iskolák kijárása után négy év elvonulásra ment a Himalájába. Ezután az egyház vezetője, Gyalwa Drikungpa Kyabgon Chetsang utasítására Jigmet láma 29 évesen Magyarországra költözött.
Eredetileg három évre érkezett, de a buddhista közösség és az alapítvány tagjai kérték, hogy maradjon, amit a Drikung Kagyü egyház vezetője jóváhagyott. Így ismerkedett meg az évek során egyre mélyebben a magyar kultúrával, autodidaktaként megtanulta a magyar nyelvet, állampolgársági vizsgát tett, jogosítványt szerzett. És közben a falubeliek is hozzászoktak a lámák látványához.
Jigmet még sosem járt külföldön, amikor mestere kijelölte számára Magyarországot. A szerzetesek nem dönthetnek arról, hogy hova költöznek, az egyház vezetője nevezi ki rezidens dharma-tanítónak őket, majd jelöli ki a célországot. Ha holnap egy másik országba küldené, 18 év után kérdés nélkül elindulna.
A Béke Sztúpa környékét 2004-ben a két szerzetes érkezése töltötte meg élettel. A sztúpa szakrális építmény, a buddhista világ egyik szimbóluma, amely eredetileg egy földhalom volt, ezekben tartották Buddha elhamvasztott maradványait. A Béke Sztúpát Bop Jon koreai buddhista szerzetes kezdeményezésére építették 1992-ben dél-koreai, magyar és osztrák adományokból, majd az épületet 1993-ban a 14. dalai láma, Tendzin Gyaco avatta fel. Az ezt követő években több szerzetes is élt itt, de mind csak rövidebb ideig.