Eredménytelen az észak-balatoni vasút-villamosítás tervezésére kiírt tender (ugytudjuk.hu)

Egy darabig még biztosan marad a dízelromantika a Balaton északi partján, ismét eredménytelen lett ugyanis a Balatonfüred-Tapolca-Keszthely közötti vasútvonalak villamosításának tervezésére kiírt tender – írja az ugytudjuk.hu.

 

A nyertes pályázónak a 105 kilométer hosszú vonal(ak)on a szűk keresztmetszet kiváltás, villamosítás és központi forgalomirányítás megtervezése mellett az engedélyes tervek, illetve az azok alapjául szolgáló dokumentáció elkészítése lett volna a feladata. A nyertesnek emellett meg kellett volna terveznie 25 megállóhely és állomás magasperonját és akadálymentesítését, valamint 11 középületet és 9 utasbeállót.

A tenderre végül egyedül a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. – BME ITS Közlekedési- és Járműrendszerek Nonprofit Zrt. adott be közös pályázatot, így az ajánlatkérő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő végül eredménytelenné nyilvánította a tendert.

Ami nem feltétlen baj. „Ezzel a toldozgatás-foltozgatással amúgy sem sokra megyünk” Ezekkel a szavakkal krizitálta az oldal egy a MÁV-Startnál dolgozó forrása a 29-es vasútvonalon történteket, aki szerint már az I. ütemben megvalósult Szabadbattyán-Balatonfüred közötti villamosítás is megmutatta, hogy a jelenlegi formában nem sok értelme van a felújításnak. A villamosítás mellett ugyanis sem a pályára, sem nyomvonal-korrekcióra nem költenek, marad tehát a jelenlegi állapot.

„Hiú ábránd jobb menetidőt és megbízhatóbb szolgáltatást várni ettől a ráncfelvarrástól, mivel itt sem (mármint a Balatonfüred-Tapolca-Keszthely szakaszra kiírt tenderben) szerepel az alépítmény rekonstrukciója és a zavarérzékenység csökkentése”- mondta.

 

Hibrid megoldás

A hírportál által megkérdezett szakértő szerint a megoldás a fajlagosan drágább, de több szempontból is előnyösebb hibrid motorvonatok beszerzése lenne. Ezek ugyanis jól alkalmazhatóak lennének a balatoni viszonyok között, hiszen a villamosított déli és villamosítatlan északi parton is tudnának közlekedni, ráadásul a kényszerű fehérvári és balatonfüredi mozdonycsere elhagyásával akár 10 perccel is csökkenthető lenne a menetidő.

A MÁV 29-es (és a Balatonszentgyörgy – Tapolca közötti 26-os) vonalának különlegessége, hogy míg a nyári menetrendben az egyik legsűrűbb és legtelítettebb vonal, addig a téli időszakban összehasonlíthatatlanul kisebb utasforgalmi igényeket kell kielégíteni. Éppen ezért a hibridek átcsoportosításával sokkal gazdaságosabban és rugalmasabban lehetne üzemeltetni az infrastruktúrát.

A hibrid motorvonatokról szóló tendert  azonban épp a napokban mondták vissza, pont arra hivatkozva, hogy nem lesz rájuk szükség, mert  „azon vonalak esetében, amiken ezeket a vonatokat bevetni tervezték, időközben döntés született a villamosításról”.

A lap neve elhallgatását kérő forrása szerint a valódi gond természetesen a pénz. Ahogyan a felújításnak hívott villamosítás első üteméből, úgy a mostaniból is sorra húzták ki a valódi menetidő-csökkentést jelentő elemeket a költségcsökkentés címén, ám még így sem elegendő rá a forrás.

„1963-ban rakták le azt a pályát. Minden tekintetben el van használódva, az alap karbantartást jelentő úgynevezett aláverés – ahogyan történt a Szabadbattyán – Balatonfüred szakasz esetében – nem lehet elégséges a jóval nehezebb villamos járművek terheléséhez. Mindezt más fontosabb és hasznosabb beruházások kárára…” – mondta egy másik, a vonalon rendszeresen dolgozó MÁV-os forrás, aki szerint „ahogyan másutt volt, teljes pályafelújítás kellett volna, és ahol lehetséges, kétvágányú szakaszok építése”. Akárhogyis lesz, egy darabig biztosan maradnak a jó öreg dízelek – írja az ugytudjuk.hu.