Új élő -és ívóhelyek létesítenek a Balatonban a Tihanyi-félsziget nyugati partjainak előterében. A vízépítési munkálatok karácsony előtt kezdődtek el és az időjárás függvényében várhatóan tavaszra fejeződnek be. A fejlesztés (8 önálló projekt) a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretében, a Magyar Országos Horgász Szövetség és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. konzorciumában, valamint a Szent István Egyetem szakmai támogatása mellett zajlik- számol be honlapján a halgazdálkodási társaság.
A MAHOP által nyújtott támogatás a 8 önálló projekt 491,5 millió forintos összes beruházási értékének 50%-át finanszírozza, a másik 50%-ot a konzorciumi tagok saját hozzájárulása fedezi.
Az „akadó” szó az egykori balatoni halászoktól ered. Reöthy Ferenc meghatározása alapján „akadó az a hely, ahol a halász hálója húzás közben el- vagy megakadhat.” Ez általában a Balaton többnyire homokos, iszapos aljzatától eltérően köves mederrészt jelöl.
A Balaton medrének természetes köves mederrészei tektonikus eredetűek. Ezek a Balaton területének süllyedésekor felszínre bukkanó, genetikájukat tekintve pannon üledékből (homok, agyag) cementálódott kőzetek, melyek egyes helyeken palás, máshol márgás szerkezetet mutatnak, de a Balatont környező fiatal bazaltvulkánok előterében a vulkáni kőzetek málladéka is fellelhető a mederfenéken.
A természetes akadók mellett a halászok és horgászok megkülönböztetnek „műakadókat”, melyeket a Balaton északi partján bányászott vörös homokkőből építették az egykori Balatoni Halászati Zrt. megrendelésére. Ilyen műakadók építéséről tudunk Balatonvilágos, Balatonföldvár, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonlelle, Balatonboglár és Balatonberény települések előterében. A műakadókat süllyedésük miatt időnként „megfejelték”, azaz felújították. Az első műakadók építésének ideje a XX. század elejére tehető. Írásos anyagunk legkorábban az 1950. évből maradt fenn. Ez az irat a Balatoni Halászati Vállalat 5 éves terve, melyet a Földművelésügyi Minisztérium Halászati Osztályának készített a cég. Az írás felsorolja a létesítendő 5 új műakadó helyét, majd az alábbi megállapítást teszi: „A Balaton süllőállományának szaporodásával a jó és biztos süllőfogási lehetőségeket is meg kell teremteni, ezt a célt az új akadók szolgálják.”
Az 1950-es években leírt akadók mára ismét megsüllyedtek. Felújításuk és újak építése azért indokolt, mert ezek a területek tavasszal ívóhelyként, az év során pedig búvóhelyként szolgálnak a halak számára. A Balatonban található köves „akadókon” tapasztalataink szerint a süllő, a kősüllő, a balin a vágó durbincs és több keszegféle is ívik. Ezen fajok szaporodását segítik elő az új ívási felületek, továbbá az ikrából kikelő ivadék számára búvóhelyet jelentenek a kövek között lévő rések, ennélfogva a produkció növekedését várhatjuk a beruházástól. Az akadók élőhelyet biztosítanak alacsonyrendű táplálékszervezeteknek, emellett vándorkagylóval sűrűn belepettek, így ideális táplálkozó helyül szolgálnak a pontynak, és több keszegfélének is. Összességében elmondható, hogy a Balaton egyéb, homogén aljzatú medréhez képest az akadók nagyban emelik a biodiverzitást, szerepük – balatoni léptékkel mérve – a tengeri korallzátonyokhoz hasonlítható.
Az elkészülő új akadók ökológiai szerepükön túl tehát a horgászati lehetőségek bővítését is szolgálják majd- írja a balatonihal.hu.