„Elképesztő bátorság, hogy valaki önhatalmúlag feltölti a Balatont” (24.hu)

Legutóbb azzal került be a hírekbe Balatonfenyves és polgármestere, Lombár Gábor, hogy hadjáratot hirdettek az illegális mederfeltöltők és stégbarkácsolók ellen. A faluvezető mellékállásban a tóparti településeket összefogó Balatoni Szövetség elnöke is, így a 24.hu az interjújában egy sor aktuális ügyről kérdezte: a hirtelen távozott szigligeti polgármesterről, a Balaton körbe betonozásáról, a vitákat szülő építkezésekről, a Bahart-ügyről.

Balassa Balázs 2020-ban mondott le a szigligeti polgármesteri posztról, korábban pedig a Balatoni Szövetség elnöki pozícióját is elengedte, amit ön vett át. Tartja vele a kapcsolatot, kialakult barátság a közös munka során?

– Nagyra tartom a munkásságát, de – sajnos – a saját döntése miatt lemondott a tisztségéről. Szigligeten megvolt a választás, a fia lett a polgármester. Balázzsal igazándiból nincs kapcsolatom, előtte természetesen mint a szövetség elnökével, sokat beszéltünk. Amikor a helyére megválasztottak 2019 decemberében, én kértem, hogy a továbbiakban segítse a munkánkat, akár társelnökként. Ez úgy szokott lenni, hogy egy megye rotációban ellátja az elnöki tisztséget, a másik kettő társelnököt ad. Azt gondolom, a Balatoni Szövetség jó példa arra, hogy nem foglalkozunk azzal, kinek milyen elkötelezettsége, vallása, akármije van. Nekünk egy a fontos: a Balaton. Ez halálosan komoly történet. Az elmúlt egy évben értünk el eredményeket. Kormányzati szinten is meghallgatják, amit leírunk, leülnek velünk tárgyalni. Ha valaki komolyan veszi, hogy a Balatonnal akar foglalkozni, nem árt, ha meghallgatja azokat, akik itt élnek a tó körül.

 

Milyen célokat szeretne elérni az ötéves elnöki ciklusa végére?

Az első célom az volt, hogy minden település vezetőjével személyesen találkozzak. Ez meglesz a végére, csakhogy néhány hónap alatt gondoltam végrehajtani, mert én vagyok a jedi. Ez nem sikerült, a pandémia közbejött. Azt szeretném, hogy rang legyen a Balatoni Szövetség tagjának lenni, 10 százalékkal több legyen a tagunk. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 164 településből áll, nekünk pedig 80 tagunk van.

 

Hogy jellemezné a kormányzattal való viszonyát mint a szövetség elnöke? Milyen szinten szokott tárgyalni önökkel a kabinet, kiket delegál?

Nagyon aktuális a kérdés, a minap voltam a Magyar Turisztikai Ügynökségnél, ahol a vezérigazgató-helyettessel és a turisztikai igazgatóval egyeztettünk. Jó hangulatú és konstruktív volt a beszélgetés, az is elhangzott, hogy partnerként kíván az MTÜ a Balatoni Szövetséggel együttműködni. Ez számunka nagyon fontos, jó, ha bele tudunk szólni a tó dolgaiba.

 

Miből gazdálkodik a Balatoni Szövetség?

A szövetségnek csak annyi pénze van, amennyi a huszonéve megállapított tagdíjakból összejön. Így csak ajánlásokat tudunk tenni a tagtelepüléseknek, illetve sugalljuk, hogy mely térséget kéne fejleszteni. Mert van olyan térség, ami nagyon jól fejlődött, mint Balatonfüred, Siófok és Keszthely környéke, de a Délnyugat-Balaton és a Kis-Balaton környékének gazdasági helyzete eléggé sanyarú. Azt azért tudni kell, hogy a Balatoni Szövetség elsősorban érdekérvényesítő, érdekharmonizációs szervezet.

 

A szövetségnek is sok munkát és fejtörést okozott a Bahart ügye. A Balaton hajózási cégét múlt év elején reorganizálni akarták, ami egyes bírálatok szerint pusztán a vagyona kiárusítását, a nyereségesebb üzletágak (mint a vitorláskikötő-üzemeltetés) kiszervezését jelentette. Lett is nagy botrány, majd a többségi tulajdonos, az állam jogait gyakorló MTÜ megpróbálta elsimítani a helyzetet. Most ott tartunk, hogy három település visszakapta a hajóállomását, és a vitorláskikötők üzemeltetése is marad a Bahartnál. Ön hogy élte meg ezt a történetet?

Én sikerként. Hozzá kell tennem, hogy én voltam az elsők egyike, aki fölemelte a szavát a reorganizációs terv ellen.

 

Mert Fenyves is tulajdonos a Bahartban?

 

És ez még a 2008-as pénzügyi válság előtt volt.

Bőségesen. Mint a Balatoni Szövetség elnökségi delegáltja, feltettem a kérdést, vehetünk mi is részvényt? A képviselő-testület nálunk azt mondta, elkülönít erre pénzt, vegyünk részvényeket. Igaz, hogy akkor még nem volt kikötőnk, de tervben volt már, az pedig nem rossz, ha van valamiféle értékpapírunk. Mindez máshogy alakult, elindult a részvények felvásárlása, az államé lett a többség. Nyilván az állam azt mondta, hogyha nem sikerült kifizetni a dolgokat, akkor magához veszi a céget. A reorganizációs terv meg a pandémia közepén szép csendesen megjelent. Amikor ezt elolvastam, hát nagyon meglepődtem. Na, akkor az elnökséggel készítettünk egy levelet, amit eljuttattunk a tulajdonosi jogokat gyakorló MTÜ-nek, utána fogadott engem Guller Zoltán MTÜ-vezérigazgató.

 

Ez milyen hangulatú beszélgetés volt?

Jó hangulatú, konstruktív egyeztetés volt, aminek eredményét mindnyájan ismerjük.

 

Úgy értem, Guller úr kész tények elé állította önt, vagy hajlandónak mutatkozott kompromisszumokra?

Azt mondta, már amikor leültem, hogy meg van oldva a kérdés, mert le fognak ülni a Bahart akkori igazgatójával, Kollár Józseffel az érintett települések, és egyezkednek. Mondtam, hogy akkor én majdnem hiába jöttem, bár pár dologról azért beszélgettünk. Kontrát Károly, a túlparti országgyűlési képviselő nagyon korrektül odaállt az érintett települések mellé. Arra meg ki gondolt volna, hogy egy levél hatására változtatnak?

 

Az nem lehet, hogy direkt nagyot lépett az MTÜ, hogy abból picit visszalépve engedékenynek mutatkozzon végül?

Nem tudom. Nyilván, ha a céget átnézték, biztos vannak, voltak olyan elemei, amiket meg kell változtatni.

….

 

Balatonfenyvesen rengeteg nádas van, az önkormányzat pedig egyfajta keresztes hadjáratot hirdetett a számtalan illegális mederfeltöltés és stég ellen. Hogy áll ez a küzdelem, milyen hajmeresztő sztorikba futottak bele?

Akadtak érdekességek, például kiülős fa szaletli is volt, amit találtunk. Ebben nagyon szépen lehet borozgatni, csakhogy bent van a Balaton medrében, nyilván feltöltésen.

Ott kezdődött, hogy volt egy konkrét ügyünk. Kimentek a munkatársaim, és találtak egy feltöltést. Mondtam nekik erre, hogy „holnapután visszamentek, és elkezditek a település nyugati határán, és felmérjük végig a partmenti telkeket”. Most ez könnyebb, a téli vegetáció miatt több mindent látunk. 30 és 40 között van azon ügyek száma, amik keletkeztek. Megküldtük a listát és egy kísérőlevelet a székesfehérvári központú Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltségének, ami a Balaton vízfelületének kezelője. Ők visszaírtak egy levelet, és különféle jogszabályokra hivatkozva közölték, hogy a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az eljáró hatóság. A napokban küldtük át az anyagot a Fejér megyeieknek, hogy ők már hatóságként járjanak el. Én azt kérem, hogy óvjuk már meg a tavat. Felháborító és egyszerűen elképesztő az a bátorság, hogy valaki vesz egy parti telket, és teljesen önhatalmúlag elkezdi feltöltögetni, amivel természetkárosítást is megvalósít, miközben mindenféle betonos sittel megtölti a medret, befüvesíti szépen, mert neki nagyobb helyre van szüksége.

Van egy hosszú utcánk, a Mária utca, amiből a Balaton felé nyílnak a madár nevű utcák. Ezek zsákutcák, a végükön ott a tó. Az utcaközösségek mintegy 50 éve csináltak befelé töltéseket és bejárókat. Az utca közössége és nyaralósai bejárnak és ott fürdenek. Egyszer megkerestek, és azt kérték, hogy vegyük át ezeknek a működtetését. Mondtam nekik, hogy nagyon szívesen, de kérem előbb az engedélyeket. Egynek sincs engedélye, tudtam én ezt. Az ilyen bejárók 50–60 méterre vannak egymástól, a köztük lévő telkek tulajdonosai gyakran szintén kivágják a nádast és töltést építenek. Összesen mintegy 40–50 ilyen bejáró lehet errefelé, amiket nyilván fel kellene számolni, mert a part mentén ezek a betöltések nem használnak a nádasnak.

 

Elmennek a falig a feltöltések ügyében?

Teljesen! De nekünk nincs ebbe beleszólásunk. Ahhoz, hogy én lebontsak egy ilyen építményt, másnak a telkén kell gépészkednem. Én azt tudom megcsinálni, hogy észreveszem, feldolgozom, és megküldöm az illetékes hatóságnak, majd utána kontrollálom. Az biztos, hogy ezt figyelemmel fogjuk kísérni, és folyamatosan rá fogunk kérdezni. Nem feltételezem senkiről, de lehet, hogy feledékenységből elmaradnak ezek a dolgok. Mint a Balatoni Szövetség elnöke a siófoki Balatoni Fejlesztési Tanács ülésén beszámoltam a szövetség munkájáról, és ott egy kvázi kiáltványt is megfogalmaztam a többi településnek, hogy tessék utánunk jönni, csináljuk!

 

Volt, aki reagált rá?

Úgy tudom igen, Balatonmáriafürdő és Balatonberény is nekifogtak. Mindenki szimpatizál ezzel. Aztán hogy a hátam mögött mit mondanak, az jó régóta nem érdekel. Az a fontos, hogy legyen Balaton az én unokámnak is, aki most négyéves. Ha valaki valamit tesz a Balatonnál, akkor igenis az első maga a Balaton legyen, mert mi ettől vagyunk Balaton-parti települések. És hogy mi ezzel hogyan sáfárkodunk, az a mi kötelességünk, a mi lehetőségünk, a mi felelősségünk. Ezek gyönyörű, szép, nagy szavak nyilván, de én ezeket komolyan is gondolom. Én egy ilyen megcsontosodott őskövület vagyok.

A 24.hu teljes interjúja itt érhető el.