Elengedhetetlen megőrizni Keszthely zöld értékeit (Balatoni Krónika)

Dr. Szabó István professzor Keszthely növényvilágának kiváló ismerője. Kutatja azt, segíti a megőrzését, tanácsokat ad. Így történt ez a nemrég felújított Erzsébet-liget esetében is.

Keszthely hegy- és dombvidéken, leromlott lápterületből, valamint a feltöltődéssel  veszélyeztetett Keszthelyi-öbölből kiemelkedő halomgerincen és annak parti előterén fejlődött várossá, amelyek változatos földrajzi környezetét, természeti képét napjainkban is alapvetően meghatározzák – fogalmazott a Balatoni Krónikának dr. Szabó István.

A professzor tapasztalatai szerint ezek a „körzetek” eleve magukban hordoznak olyan adottságokat és környezeti problémákat, amelyekre egy fenntartó településfejlesztés során felmerülési helyeik és típusaik szerint fókuszálni kell. A gazdag zöldfelületi arculat formálásához – mintegy örökséghez – hozzájárul az a műveltségi tényező, amelyet  a Festetics család tagjainak birtokfejlesztő tevékenysége, kulturális köre, a georgikoni, tanintézeti, akadémiai és egyetemi tudósok, tanárok, a helyi elöljárók és vállalkozók működése jelent – tette hozzá.

Városunk harmonikus építészeti és zöldfelületi arculata kétségkívül vonzó a látogatók és a letelepülni szándékozók számára, de mi, itt lakók az árnyoldalakat is látjuk. Jellemző a városképi szempontból fontos körzetekben a túlzott térkövezés (kultúrsivatagosodás), az épületek, közlekedési vonalak elhasználódása, a természeti környezet rovására fokozódó beépítettség. A gyep-, kert- és parkfelületek fogyatkozása mellett sajnos jellemző a növényfaji sokféleség csökkenése, a kellemetlen és veszélyes (gyom)fajok, mint bálványfa, zöld juhar, gyalogakác, japán keserűfű terjedése, különösen az elhanyagolt iszapdepókon és romterületeken. Szerencsére több jó példát is látunk. Napjainkban jobban ügyelnek a veszélyes fák és cserjék eltávolítására, eredményes a Libás strand fejlesztése egy helyrehozott zagytéren, a játszóterek felújítása és fásítása, készül a Helikon park és a belváros zöldrekonstrukciós terve, és a régóta méltatlanul elhagyott Erzsébet-liget is előtérbe került; az önkormányzat elkötelezett a zöldterületté nyilvánítása mellett.

– véli a szakember. Az Erzsébet-liget a fiatalok számára még ismeretlen, de reméljük hamarosan ők és a családok is birtokba vehetik a történelmi emlékhelyet – mondta.

Az 1898. szeptember 10-én merénylet áldozatául esett Erzsébet királynét nagy tisztelet övezte. Keszthelyen egy Balatonhoz vezető utca és egy partterület viseli nevét. Festetics Tasziló gróf a szeretett királynő emlékére a vasútállomás és a Halászcsárda közötti lejtős, fás rétet adományozta a városnak. A liget egy része fennmaradt, a beavatkozások ellenére a nedves, parti terület még magán viseli az eredeti balatoni ligeterdők maradványainak jegyeit, amit a védelemre méltó hatalmas kocsányostölgy- és magyar- kőris-matuzsálemek tanúsítanak.

Természetes erdőalkotó fajok közül jelen van fűz, hegyi juhar, kislevelű hárs, galagonya, nyír. Az évtizedek során parkosítási szándékból vad-gesztenyefasorral,   szomorúfűzzel, kellően át nem gondoltan platánnal és napjainkban kivágott ipari nyárfákkal gazdagodott. Mintegy negyven védett énekesmadárfajnak otthona, a madarak és fák napja rendezvényeinek, szabadtéri hang- versenyeknek alkalmi helyszíne. A napjainkban tapasztalható szelektív favágás, bozótirtás, kerítésbontás és a vasúti pálya felőli védősáv, madár- odúk kihelyezése, padok, tájékoztató tábla már mind a természetvédelmi szempontú közterületté tétel első jele – fogalmazott a professzor.