November 23-án volt egy feszült hangvételű badacsonyörsi lakossági gyűlésl: a közigazgatásilag Badacsonytomajhoz tartozó városrész lakói és nyaralótulajdonosai egy emberként háborodtak fel azon, hogy miért vágta ki a volt kemping területének tulajdonosa az összes fát, miért töltötte fel a területet, mit tervez oda építeni, mi lesz az évtizedek óta ott működő strandjukkal. Akkor Hartai Béla volt alpolgármester, jelenleg önkormányzati képviselő próbált válaszolni a kérdésekre, felemás sikerrel, hiszen állítása szerint ő is krónikus információhiányban szenvedett.
A Balaton-törvény határozza meg, mit és mennyit építhetnek az adott területre, aminek csak maximum 15 százaléka építhető be. Az épületek eloszlásáról, méreteiről, magasságáról, emeleteinek számáról és egyéb paramétereikről még korai lenne a B-Fund szerint bármit mondani, még nem értek el a tervezési szakaszba, de figyelembe kell venniük ennek során az említett jogszabályt.
Kereskedelmi célú szállásférőhelyet, vendéglátó-épületet és testedzést szolgáló építményt is elhelyezhet majd a beruházó. Az önkormányzat vállalta, hogy kezdeményezi a településkép-védelmi rendelet és az arculati kézikönyv módosítását is, hogy ez a terület kikerüljön a településképileg meghatározó területek köréből.
Pikantéria az ügyben, hogy 2015-ben változtatta az önkormányzat a kemping területét „különleges terület – kempingek” besorolásúvá, ami miatt csökkent az engedélyezhető beépíthetőség és az építménymagasság is. Emiatt a mostani tulajdonos cégek kártérítésért a Veszprém Megyei Kormányhivatalhoz fordultak korábban. De hogy látszódjon, elásnák a csatabárdot, az önkormányzattal közösen december 3-án az eljárás szüneteltetését kérték – legalábbis a birtokunkba került trsz.-tervezet szerint. Ennek mellékletében a telepítési tanulmánytervek is szerepelnek, az alábbi, lapozható galériában megnézheti, milyen ötletek alapján tervezik beépíteni a területet:
A badacsonyörsiek legnagyobb aggodalma az általuk állítólag 1902 óta használt szabadstrand sorsa volt. Ezzel kapcsolatban a beruházó azt közölte, amióta a terület az ő tulajdonukban van, itt nem létezett szabadstrand, a korábbi időszakról pedig „felelőtlenség lenne a részünkről nyilatkozni vagy állást foglalni”. A válaszukban így fogalmaznak:
Tény ugyanakkor, hogy ezt a partszakaszt, amelyet a fürdőzők és strandolók az elmúlt években használnak, kizárólag magánterületen keresztül tudják megközelíteni, a rekreációs tevékenységüket pedig – mint a napozás, pihenés és vízparti sportok – az egykori kemping területén végzik, amely státuszában nem változott: magántulajdon.
Vége a nyárnak, de nem a tölgynek
A fakivágásokról is kérdezte a 24.hu a B-Fundot. Elmondásuk szerint, mivel a terület nem állt különleges védelem alatt, engedély sem kellett a magánterületen történő fakivágásokhoz. „Mindemellett a kivágott fák alacsony értékű, az ötvenes években tömegével Magyarországon is telepített, gyorsan növő és ezáltal törékeny szerkezetű nyárfák voltak” – tették hozzá. A cég szerint a Balaton magasabbra emelt szabályozási vízszintje miatt a talajvíz is feljebb jött, a fák gyökere korhadni kezdett, több fa ki is fordult a földből. Szerintük már másfél éve megállapították, hogy ezeket ki kell vágni.
A terület feltöltésére nem kellett engedélyt kérniük, az egyméteres magasságig anélkül is feltölthető. Mivel a terület megsüllyedt, és a Balaton magas vízszintje is erodáló hatással volt rá, „inkább visszatöltésről, kiegyenlítésről vagy feltöltésről beszélhetünk”. Hozzátették, a szakhatósági ellenőrzés során mindent rendben találtak. A beruházó szerint akadt olyan helybeli, aki több teherautó földet hozott nekik a feltöltéshez. Fontosnak tartották kiemelni, hogy nem terveznek nádvágást, a nádas kivágására utaló lépést vagy kezdeményezést nem tettek.
A B-Fund szerint nincs tájékoztatási kötelezettségük, de az önkormányzattal és a Badacsonyörsi Érdekvédelmi Egyesülettel is folyamatosan kapcsolatban vannak. Hozzátették, „az együttműködésünk kiegyensúlyozott és kooperatív, a helyiek vízpartra jutásának lehetőségét például egy, a helyi civil szervezettel kötött kétoldalú megállapodásunk biztosítja jelenleg”.

Végül a hírportál megkérdezte, a súlyos jelzáloggal terhelt ingatlanegyüttes fejlesztésére a tulajdonos honnan tud forrást előteremteni. Erre azt a választ kapta, hogy ők egy „ingatlan-beruházásokkal foglalkozó alapkezelő társaság”, valamint csak a tervezés után tudják megmondani a költségigényt. „Egy ingatlanalap nagyon sokféle módon juthat forráshoz, de ennek nyilvánvaló feltétele, hogy rendelkezzen jogilag és üzleti szempontból is rendezett, értelmezhető, ezáltal finanszíroztatható projektekkel” – fogalmaztak.
Hartai: Így kezdődtek a tárgyalások
Hartai Béla alpolgármester a 24.hu-nak elmondta, az önkormányzatnak elővásárlási joga volt korábban a területre (ezt a trsz. szerint törölnék), azonban nem a terület cserélt gazdát, hanem az azt tulajdonló céget adták-vették. Ő úgy tudja, 2020 márciusában kezdődtek a tárgyalások a befektetővel, később alpolgármesterként Hartai volt a téma felelőse. Állítja, a Badacsonyörsi Érdekvédelmi Egyesület is jelen lehetett a tárgyalásokon, amíg ő vezette azokat. Azonban jó ideje már csak a beruházót képviselő Hülvely István, illetve Krisztin N. László polgármester vagy csak jogászok egyeztetnek.
Hartai vallja, a dühös lakosok miatt (akik szerinte a 71-es főutat is készek voltak lezárni tiltakozásképp) már rég lakossági fórumot kellett volna összehívni az ügyben, de ez nem történt meg. Ő amúgy az első koncepcióterv bemutatásáig változtatási tilalmat rendelt volna el a területre. Az egyeztetésekről korábban a polgármestert is megkérdezte a hírportál. A válasz nem tartalmazott friss információkat, „mert a beruházás előkészítő szakaszban van”, de felhívták a figyelmet arra, hogy kemping besorolású a terület, ami erősen korlátozza, mi építhető oda.
Eljárás indult a nádas miatt
Megkeresték a fakivágásokkal kapcsolatban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságot is, ahonnan a következő választ kapta a 24.hu: „Badacsonyörs egykori kempingjét érintően megállapítható, hogy a fakivágással érintett terület nem védett természeti terület és nem része a Natura 2000 hálózatnak. A feltöltés kis mértékben érinti a területet délről határoló, nádas minősítéssel rendelkező nádast, ezért a kemping tulajdonosa ellen a természetvédelmi hatóság illetékességi és hatáskörében eljárást kezdeményezett. A kivizsgálási eljárásban Igazgatóságunk a hatósági megkeresés alapján a hatóságnak meg fogja tenni nyilatkozatát. Mivel mindkét esetben folyamatban lévő ügyről van szó, bővebb felvilágosítást az érintett hatóság tud nyújtani.”
