Körülbelül 150 hektárnyi elhanyagolt szőlőterület fekszik a 71-es út mentén Balatonakali és Zánka között. A témát Varga Zoltán, a Balatonfüred-csopaki borvidék elnöke elemezte ki a veol.hu – nak.
A szőlőt ezen a területen sok helyen annyira benőtte a bozót, hogy csak a karók miatt ismerhető fel a hajdani művelési ág. Elvétve, néhány soron látszik, hogy a tulajdonosok tavaly még metszették, de, hogy szüretelték is, az nem valószínű, mert ez az ültetvény elöregedett, 30 év feletti tőkékből áll. Ha lenne új tulajdonos, akkor is újra kellene telepíteni.
Varga Zoltán, a Balatonfüred-csopaki borvidék elnöke fontosnak tartotta leszögezni, hogy ez a terület Balatonakalihoz tartozik. “Az is igaz viszont, hogy az itt kialakult helyzetet segítség nélkül sem a balatonakali önkormányzat, sem a Balatonfüred- Szőlősi Hegyközség, sem a Balatonfüred-csopaki borvidék nem tudja megoldani” – tette hozzá.
Ezt a területet az egykori Badacsonyi Állami Gazdaság telepítette be szőlővel a ’70-es években, az akkori szemléletnek megfelelően iparszerű szőlőtermesztés folytatása volt a cél.
Még szivattyúállomás is épült a tópartra, hogy az ültetvény öntözhető legyen. A kárpótláskor a Badacsonyi Állami Gazdaság minden dolgozójának 20 aranykorona értékű termőföld járt. Ezt a területet a távolabb élők, a pápai, kaposvári, budapesti lerakatok dolgozói között osztották ki, egyenként körülbelül háromezer négyzetméter szőlőterületet kaptak.
– Ezt a szőlőt már 1989-ben sem művelték, de ezért nem lehet senkit hibáztatni, hiszen ilyen távolságból ekkora terület gazdaságosan nem művelhető. Itt a Balaton- törvény miatt az uniós kivágási támogatást sem tudták igénybe venni. Ezek az emberek abban reménykedtek, hogy egyszer majd telket tudnak itt kialakítani, vagy valaki majd jó pénzért megveszi tőlük – mondta a szakember.
Erre azonban nem került sor, mert ez a terület a gyengébb adottságúak közé tartozik. Míg a borvidéken az átlagos szőlőkataszteri pontérték 333, ez a rész itt 275 pontértékű. A telekkialakítás sem volt itt lehetséges, mert ezt sem a Balaton-törvény, sem az önkormányzat nem engedélyezte, így a telekforgalom sem nőtt meg. Hiába közel a Balaton, nincs panoráma.
A helyzet az elmúlt húsz év alatt tovább romlott, mert a háromezer négyzetméteres birtokok az öröklések miatt tovább aprózódtak. Az egy évvel ezelőtti adatok szerint a területnek több mint száz tulajdonosa volt.
– A borvidék végeztetett itt egy ingatlanbecslést, és egészen alacsony számok jöttek ki. A megbízott ingatlanszak-értő szerint itt most 2,5 millió forintot ér egy hektár. Ez sokkal alacsonyabb ár itt, közvetlenül a Balatonnál, mint a környező hegyoldalakon. Úgy tűnik azonban, hogy ennyiért sem lehet eladni.
Tudok olyan kísérletről, hogy valaki elkezdte felvásárolni a területeket, de sokakkal nem tudott megegyezni. Ez így senkinek sem jó, mert a tulajdonos nem építhet rá, a szőlészeteknek nem elég jó a hely. Sok múlik majd azon, hogy az új Balaton-törvényben hogyan szerepel ez a terület. Akár erdősítésre is ki lehetne jelölni, mivel ide senki nem akar szőlőt ültetni, így ennél csak jobb lehet – számolt be Varga Zoltán.
Pedig az elmúlt öt évben kedvező fordulat következett be a borvidéken. Az összes terület mérete nem változott, de az új telepítések következtében 300 hektárral nőtt a leszüretelt ültetvények nagysága, sok szőlőültetvény meg-újult. Az élen járó településeken, például Balatonfüreden, a szőlőterület a 2012-es 58 hektárról 2016-ra 83 hektárra nőtt, és hasonló jelentős növekedés történt Dörgicsén, Balatonszőlősön vagy Tagyonban is.
(9:40)