A válság óta 2018-ban kötötték a legtöbb lakás adásvételi szerződést Magyarországon, ezzel a lakáspiac elérte a kétezres évtized első felének átlagát. Biztató, hogy a 2000-2008 között tapasztalt meglehetősen hektikus- úgy pozitív, mint negatív irányú – tranzakciószám változások helyett 2014 óta folyamatos, egyenletes növekedés figyelhető meg, legalábbis az adásvételek számát tekintve – olvasható az Otthon Centrum legfrissebb elemzésében, melyet a portfolio.hu tett közzé.
A válság előtti évek során az államilag támogatott jelzálog-hitel termékek megjelenése majd a deviza-hitelek térhódítása adott lendületet a hazai lakáspiacnak, majd a 2008-tól kibontakozó nemzetközi pénzügyi válság sok évre befagyasztotta a piacot. Az újraéledéshez szükség volt a deviza-hitelek kivezetésére és az új családi otthonteremtési támogatásra, valamint a lakásépítés ösztönzésére, amit kedvezményes, 5 százalékos áfamérték bevezetésével kívánt elérni a kormányzat. Ezek és a kedvező kamatkörnyezet, a javuló jövedelmi és általános gazdasági kilátások eredményeként kapott szárnyra ismét a lakáspiac. Az olcsó hitelek mellett az alacsony hozamkörnyezet is újrapozicionálta a lakást, mint befektetési eszközt, a forgalom jelentős hányadát ilyen célú vásárlások adták, különösen a fővárosban és a nagyobb városokban.
Ahogy nőtt a vásárlási kedv, úgy drágultak a lakások. 2018-ban Budapesten és a megyeszékhelyeken már meghaladták a válság előtti szintet.
A lakáspiaci aktivitás erősen összefügg a városiasodással: a lakáspiaci tranzakciók lakosságra vetített fajlagos értékei azt tükrözik, hogy a legtöbb lakásvásárlás a nagyvárosi térségekben, a fővárosban és környékén, valamint a Balaton-parti településeken történik Magyarországon. A Balaton térsége, különösen a fővároshoz közelebb fekvő keleti medence egyben vándorlási célpont is. A KSH által közzétett lezárt évek adásvételi statisztikája is a városok, mindenekelőtt a nagyvárosok domináns szerepét mutatja: ahol sokan élnek és sok ingatlan van, ott cserélnek gazdát a legnagyobb számban a társasházi lakások és családi házak. A községek esetében is erős a korreláció a népességszám és a lakás adásvételek száma között, azaz a nagyobb lélekszámú települések jellemzően nagyobb tranzakciószámmal bírnak, azok a térségek, ahol a települések átlagos mérete nagyobb, ott az aprófalvas térségekhez képest jelentősebb a lakáspiaci aktivitás.
A teljes cikk – részletes térképpel – itt található.