Egy lovag utolsó kívánsága, ami áldást hozott a mesés falunak (welovebalaton.hu)

Paloznak a Balaton-felvidék egyik ékszerdoboza, amit a legtöbben a Paloznaki Jazzpiknikről és kitűnő borairól ismernek. A Csopak melletti falu a fesztivál idején kívül csendes hely, a nyugodt, buliktól mentes feltöltődés helyszíne. Dűlőin a kitűnő mikroklímának köszönhetően már évezredek óta művelnek szőlőt, a borkészítés múltját őrzi a falu neve is. Egy legendás dűlő és egy középkori lovag filmbe illő történetének nyomába eredt a welovebalaton.hu.

Paloznak környéke már 5000 évvel ezelőtt lakott terület volt. A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a Tódi-dűlő vízforrásai közelében, földbe ásott lakásokban éltek az ősi település egykori lakói. Az ókorban már szőlőművelés folyt a kitűnő klímájú, jó adottságokkal rendelkező tájon. A mai Paloznak dűlőin a közeli balácai római villagazdaság tulajdonosai gazdálkodtak, fogyasztották és valószínűleg el is adták a bort. Hogy milyen szőlőt termesztettek, azt nem tudjuk pontosan, de az ábrázolások valamilyen kék szőlőről tanúskodnak. A szőlőművelés a Római Birodalom bukása után is folytatódott. Nem véletlen, hogy a szláv eredetű helységnév jelentése ‘szőlőskertek alatti TELEPÜLÉS’ (PO LOZNIK).

Paloznakot már a honfoglalás idejében keletkezett Veszprémvölgyi Monostor Adománylevele is említi, mégpedig többek között szőlőbirtok-adományozás kapcsán – a monostor kilenc falut, ezen belül paloznaki szőlőterületet és az azt megművelő munkaerőt is kapott. (Az eredeti adománylevelet 1002 előtt, görögül írták, az oklevél 1109-ből származó másolata maradt fenn, görögül és latinul.)

A cikk folytatása itt elolvasható.