Durva: sokan elhitték a Balatonról terjedő álhírt (blikk.hu)

A balatoni szakembereknek is fel kell készülniük a közösségi médiában terjedő álhírek kezelésére. Egyes kommunikációs szakértők azt állítják, egy-egy jól irányzott álhír tönkre is tehet olyan kisvállalkozókat, akik a két-három hónapos nyári főszezonban próbálják kitermelni azt, amiből családjukat kellene egész évben eltartani.

Hogy mennyire komolyan kell vennünk az álhírek terjedésének esélyét, arra a legjobb példa, hogy néhányan nemrégiben még azt is elhitték, hogy Darth Vader is ide költözik.

Január vége óta látható egy film a világhálón, amelyben azt állítják, hogy a Balatonnál forgatják majd az új Star Wars-filmet. „Voltak olvasók, akik ezt a bejegyzést is komolyan vették. Igaz, mindössze négyen kérdeztek arra rá, hogy mikor is indul a Star Wars új epizódjának balatoni forgatása, mert akkor ők is Siófokra jönnének” – nyilatkozták az akció szervezői.

A gyerekek számára kifejlesztett applikációval készült filmecskét mintegy húszezer ember látta egy hónap alatt. Első pillanatra elenyészőnek tekinthető, hogy ennyi idő alatt mindössze négyen kérdezték meg, hogy tényleg lesz-e forgatás a Balaton partján.

„Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy van, aki még ezt is elhitte, pedig a bejegyzésben „J” jellel jeleztük, hogy ez csak egy farsangi játék. Ráadásul a posztot egy balatoni mesehős, Füred Kapitány oldalán osztottuk meg, nem egy szálloda vagy turisztikai szervezet oldalán. Már csak ezért is érthetetlen, hogy ennek ellenére is voltak olyanok, akik elhitték, hogy jön Magyarországra Darth Vader” – mondták a szervezők.

Persze, nem ez az egyetlen eset, amikor többen elhitték, hogy az űrből is a Balatonra figyelnek. Korábban komoly napilapokban kellett cáfolni, hogy a NASA bázist épít Siófokon, mert a közelgő természeti katasztrófáktól szeretnék megvédeni az embereket.

Éskovács Péter, az akció egyik szervezője szerint a balatoni turizmusra különösen veszélyesek lehetnek az álhírek. De ezekből még szerencsére kevés van. Ugyanakkor a jól időzített álhírek tönkre is tehetnek olyan kisvállalkozókat, akik a két-három hónapos nyári főszezonban próbálják kitermelni azt, amiből családjukat kellene egész évben eltartani. Jó példa erre, hogy szinte minden évben fel-fel bukkan egy-egy cikk arról, hogy mennyire szennyezett a Balaton vize és nem érdemes oda elutazni. Komolyabb pánik tört ki akkor is, amikor az a hír terjedt el, hogy terrorveszély miatt, hermetikusan lezárják Balatonboglár egyes részeit. Ezek a hírek egyáltalán nem feleltek meg az igazságnak – állítja Éskovács Péter.

Éskovács Péter szerint az ilyen esetek gyors kommunikációs kezelésére nincsenek felkészülve a települések vezetői. A turisztikai szervezetek is csak elvétve vannak felvértezve kríziskommunikációs szakértelemmel. A legtöbb esetben lassan reagálnak az eseményekre, ráadásul a XXI. századi kommunikációs megoldások helyett, kőkorszaki módon megszervezett sajtótájékoztatókon próbálják eloszlatni a kételyeket. Az álhírek hipergyors terjedésének korszakában mindez már nem elegendő. Ezért a turisztikai szakemberek és a balatoni városvezetők kríziskommunikációs ismereteit is el kellene mélyíteni.

Nincs nagy veszély a Balatonon

Fekete Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség (BTSZ) alelnöke szerint valóban gyakran látnak napvilágot álhírek a desztinációval kapcsolatban, de ezeket nem kell túldimenzionálni! Szerinte van esély arra, hogy az álhírek terjedését megakadályozzák. A turisztikai szakemberek és a mértékadó sajtóorgánumok szorosan együttműködnek egy-egy ügy kapcsán. A potenciális utazókat folyamatosan arra próbálják rávenni, hogy információikat csak hiteles forrásból merítsék.

A Balaton idén is várja a kikapcsolódni, szórakozni vágyókat!

Jó példa erre, hogy a Balatoni Fejlesztési Tanács és a BTSZ más szakmai szervezetekkel közösen a vészhelyzetek és a programok kommunikációja érdekében működteti a www.hirbalaton.hu oldalt. Ezt folyamatosan olyan információkkal látják el, amelyek segítik az újságírók és nagyközönség tájékozódását is a balatoni hírekkel kapcsolatban. Emellett, létrehoztak egy olyan szakértőkből álló csapatot, amelyik szakmai alapon tud a felreppenő álhírekre reagálni. A szakértői hálózatban a vízi mentőktől kezdve a halgazgazdaságért, a víz minőségért felelős szakértőkig mindenki benne van – mondta Fekete Tamás.

Az alelnök úgy véli, az álhírek terjedést azzal is lehet csökkenteni, hogy a turisztikai szolgáltatók, szállodák, programgazdák, településvezetők minél több konkrétumot közölnek programjaikról, amiből van bőven. Jó példa erre az idén kilencedik alkalommal megrendezendő Nyitott Balaton akció, amelynek keretében már tavasszal is mintegy száz programmal várják az utazókat.

Egész Európában küzdenek a problémával

Az álhírekkel kapcsolatos munkában minden bizonnyal segítséget ad majd az Európai Bizottság állásfoglalása is, amelyen jelenleg is dolgoznak a szakértők. Mint ismert, tavaly év végén a szervezet nyilvános konzultációt indított az álhírekről, illetve az internetes félretájékoztatásról. Munkacsoportot hívtak össze az említett témák vizsgálatára a tudományos élet, az online platformok, a hírközlésimédia-szervezetek és a társadalmi szervezetek képviselői részvételével. A szervezetben arra keresik a választ, hogy milyen uniós szintű intézkedésekkel lehetne megfelelő eszközöket adni a polgárok kezébe, amelyekkel azonosítani tudják a megbízható és ellenőrzött információkat, és amelyek megkönnyítik a digitális kor kihívásaihoz való alkalmazkodást – mondta Fekete Tamás, a balatoni turisztikai szervezet alelnöke.

Nem csak a világhálón terjednek az álhírek

A turisztikai álhírek persze, nem csak az interneten terjednek. Az utazási üzletág valóságos melegágya a csúsztatásoknak, a félinformációknak. Az útikönyvek, de még maguk az idegenvezetők is ontják magukból a jobbnál jobb sztorikat, szaftos meséket. Ugyanakkor ezeket nem különítik el mondandójukban a makacs tényektől. A Nemzeti Múzeum előtt gyakorta hallhatjuk például, hogy az idegenvezetők tényként közlik a vendégekkel, „erről a lépcsőről szavalta el Petőfi Sándor a Nemzeti dalt”, vagy a Lánchíd nyelv nélküli kőoroszlánjainak készítőjén annyit gúnyolódtak, hogy végül öngyilkos lett.

„A hírlapi, turisztikai kacsáknak nemzetközi szinten is nagy a hatása. Jó példa erre a Loch Ness-i szörny legendája. Legutóbb a Daily Mail számolt be arról, hogy érdemes a tóhoz utazni, hiszen Nessie még él. Az ilyen történeteknek köszönhető, hogy évről évre egymillió (!) ember utazik el az egyébként átlagosan 6 fokos, hideg vizű tó partjára, és évente mintegy 8-10 milliárd forintot hagynak ott a helyi vállalkozóknál – tette hozzá Éskovács Péter.