Domborművet kapott a vértanú Bódi Mária Magdolna Badacsonytördemicen (tvkeszthely.hu)

Bódi Mária Magdolna, a szovjet bevonulás során vértanú halált halt fiatal lány emlékére dombormű készült Badacsonytördemicen, ahol egykor megkeresztelték. A templom falán helyet kapott reliefet Turi Török Tibor, keszthelyi szépmíves készítette a Veszprémi Egyházmegye felkérésére.

Dr. Márfi Gyula áldotta meg a domborművet, amely a vértanú Bódi Mária Magdolnának állít emléket. A szigligeti születésű fiatal lány életében már gyermekkorában is fontos szerepet játszott a hit annak ellenére, hogy szülei nem voltak vallásos emberek. Önmegtartóztató életet élt és fontos volt számára a szegények segítése. Szentté avatását Mindszenty József kezdeményezte, de Márfi Gyula érsek is közben járt ügyében.

 

„Szentté avatott munkáslányból kevés van”

„Kellenek példaképek, és ezt a Szentatyának is mondtam, hogy szentté avatott pápából meg püspökből meg apácából már van elég, de szentté avatott munkáslányból kevés van. Ő lehetne igazán a mai lányoknak és fiataloknak is a példaképe. Egyébként az úgynevezett egyházmegyei eljárás már lezajlott, és azt Rómában el is fogadták, ami nem kis dolog, mert mondhatnám így, hogy csont nélkül elfogadták az első fokú eljárást” – mondta a veszprémi érsek.

„A kultuszát itt a Balaton északi partján erősen ápolják, köszönhetően Márfi érsek atyának. Érsek atya indíttatására készítettem el egyszer Veszprémben az Érseki Palotában a térplasztikáját, a mellszobrát, amit most avattunk fel. Most ide került ez a féldombormű, és ezzel is igyekszünk ennek a kis hölgynek, ennek a kis szent életű embernek a hagyományát, emlékét ápolni” – emelte ki Turi Török Tibor szépmíves.

A Bódi Mária Magdolna hitvalló és vértanú életéről tett tanúvallomások több száz oldalas dokumentációt tesznek ki. Ezt 2016-ban nyújtotta be Dr. Márfi Gyula érsek a Vatikánnak. A Kongregáció határozhat először boldoggá avatásáról, majd később akár a szentté avatásáról is. A végső döntést a pápa mondja ki – a Keszthelyi TV híradása szerint.

 

Bódi Mária Magdolna 1921. augusztus 8-án született Szigligeten. 1939-től egy fűzfőgyártelepi üzemben dolgozott, megbecsült munkáslányként. 1941-ben, Krisztus király ünnepén szüzességi magánfogadalmat tett, s 1942-ben a Mária Kongregáció tagjává avatták. 1945-ben a front elért családja akkori lakóhelyéhez, Litérhez. Jöttek a hírek a szovjet katonák nőkkel szembeni atrocitásairól. Magdi ezeket hallva elhatározta, hogy ha kell, az élete árán is hű marad Jézusnak tett fogadalmához. 1945. március 23-án két fegyveres szovjet katona támadt rá az óvóhely bejáratánál tartózkodó asszonyokra. Magdi ellenállást tanúsított, és menekülni igyekezett, erre az egyik katona többször rálőtt. A halálosan megsebesített lány utolsó szavai ezek voltak: „Uram, királyom! Végy magadhoz!” (Halálakor kezdeményezték Bódi Mária Magdolna boldoggá avatását, amely eljárás egy ideig elakadt, de napjainkban újra napirendere került.)