Díszebédlő és szabadtéri ruhaszobor tárlat várja a Festetics-kastély látogatóit. A restaurálás után visszakapta eredeti funkcióját a tükörterem. Hazánkban egyedülálló főúri ebédlőt rendeztek be. A kastélyparkban pedig idén is kiállítást rendezett a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége. A szabadtéri tárlat augusztus 28-ig látható.
A Festetics-kastély tükörtermét eredetileg is díszebédlőnek építették és 200 éven át e célra használta a család. Berzsenyi Dánielt, a wales-i herceget, Ferenc Ferdinándot és Horthy Miklóst is vendégül látták ebben a teremben. Korabeli leltárak és archív fotók segítségével rendezték be a helyiséget – írja a TV Keszthely.
A Magyar Állam vásárolta meg a műtárgypiacon felbukkant Festetics I. Györgyhöz köthető aranyozott ezüsttányérokat és kupákat. A kastély eredeti berendezéséből származnak az asztalközepek és kínálók. Francia kristálypohár készlet és ezüst evőeszközök láthatóak még az asztalon. 12 darab 18. századi rokokó nádazott széket is vásároltak, melyek megegyeznek a korabeli fotókon látható darabokkal. 2020-ban és 2021-ben restaurálták a termet. Minden felületet helyreállítottak: az intarziás parkettát, a stukkós mennyezetet és falakat, de az ablakok és ajtók is megújultak. Négy restaurált meisseni váza is itt kapott helyet. Újra korhű pompájában látható a kandallókészlet.
Kardos Laura közgyűjteményi vezető, a Helikon Kastélymúzeum főmuzeológusa elmondta: országos szinten egyáltalán nincs ilyen jellegű főúri ebédlő Magyarországon. A legközelebbi hasonló például az a bécsi Hofburgban van. Ez a nagy újdonság, hogy végre Magyarországon is lehet látni egy ilyen gazdagon berendezett ebédlőt, gazdagon megterített asztalt – tette hozzá.
A főúri enteriőr kiállítás keretében tekinthető meg a terem. A felújítás után az eredeti útvonal utolsó állomása a díszebédlő.
Az idei évben is megnyílt a ruhaszobor kiállítás a kastély előkertjében. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége jóvoltából 25 darab 3 méternél is magasabb alkotás sorakoztattak fel Keszthelyen.
A tavalyi tárlatot csaknem 100 ezer ember látta, így nem volt kérdés a folytatás. A művészeket arra kérték, hogy a magyar hagyományból merítve készítsék el alkotásaikat.
Urbán Ágnes, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének főtitkára elmondta: rengeteg forrásból merítettek, van aki a hímzéskultúrából, van aki a fafaragásból, van aki a színességét ragadta meg, mint például a matyó esetében, van aki a szőttes, vagy keresztszemes hímzést, vagy a vallási hagyományokra is van aki visszanyúlt.
A kiállításon még olyan motívumok találhatóak meg, mint a madár, a rózsa, a szív vagy a mézeskalács.