Csodálatos falvak a Balaton-felvidéken (nuus.hu)

A legfelkapottabb, nyüzsgő, zsúfolásig telt Balaton-parti települések helyett sokan már a Balaton-felvidék bájos falvainak csendjét választják a vakáció tervezésekor. Finom borok, nyugalmas napok várják azokat, akik ide látogatnak.

 

1. Vászoly
Ez az apró, Balaton-felvidéki falu a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, egy völgyben fekszik 5 kilométerre Balatonfüredtől, amely völgy szerkezetileg a Dörgicsei-medencéhez tartozik.

Vászoly helyén kő- és bronzkori ásatási leletek szerint már ősidőktől éltek emberek. Római kori lakóházak, sírok és pénzérmék nyomai szerint a 4. századig biztosan lakták a völgyet. A török hódoltság idején, akárcsak a környék, Vászoly is elnéptelenedett. Csak 1689-ben telepítették újra a falut és környékét. Új telepesei, akik mind környékbeli magyarok, ismét szőlőműveléssel foglalkoztak.  A 20. század végére a falu kezdett elnéptelenedni.

Az Árpád-kori templom romjai a temető mellett találhatók, ám a Víziszínpad mindenkinek a kedvence lesz.

2. Dörgicse
Balatonakalitól körülbelül 5 kilométerre északnyugatra helyezkedik el, a Balaton-felvidék középső, Balatonfüred és Badacsony közti szakaszára jellemző, a tóparti hegysor mögött kialakult márgás alapkőzetű medencék egyikében, amit a település után Dörgicsei-medencének neveznek.

Egyházai még a települések végleges megkötődése előtt épültek mégpedig az alsó részben Boldogasszony, a felső részben Szent Péter tiszteletére. Mivel 1228-ban az alsó rész, 1231-ben a felső rész egyházát említik – mind a kettő a településeken kívül, magaslaton állt és kétségtelen, hogy megvoltak már a XII. században is – és a falvak csak megépülésük után települtek meg körülöttük. Ennek bizonyítéka, hogy a települések az egyházak védőszentjeiről: Boldogasszonyról és Szent Péterről nyerték nevüket.

A falu a fehérvári őrkanonokság birtokainak központja, itt székel az uradalmi személyzet, a provizor, az ispán és más officiálisok. Itt tartják az úriszéket is. A település hadak útjában feküdt, ezért a XVI-XVIII. században nagy pusztulások érték.

Alsó- és Felsődörgicse egyesítéséből 1950-ben keletkezett a község mai elnevezése. A községgé alakításkor Dörgicsének 617 lakosa volt. A többi Balaton-felvidéki községhez hasonlóan Dörgicse népessége is fogy, 2017. január 1-én a lakónépesség száma 248 fő volt.[3. Örvényes

3. Örvényes
Balaton északi partján, a Tihanyi-félsziget közelében fekszik. Megközelíthető a 71-es főúton vagy a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca-vasútvonalon. A település és környéke az ősidők óta lakott hely volt. Nevét már 1093-ban említették Ermenes néven, később írták Eurmenus, Ermenus, Ewrmenes, Wrmenes alakban.

1211-ben a Tihanyi Bencés Apátság birtokaként említették.

1733-ban Grasso tihanyi apát Rheinland-Pfalz-ból származó német telepesekkel népesítette be. Ennek emlékére szerepel Örvényes címerében a tartományi címerrészlet. Lakói elsősorban szőlészettel, borászattal és idegenforgalommal foglalkoznak. Örvényes körül fekszik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, amelyben a Pécsely patak völgye, északra, a régi bánya feletti őstölgyes, vagy a három kilométerre lévő Zádor-vár romjai is találhatók.

A további részletek itt találhatók.