Az Innovációs és Technológiai Minisztérium járványügyi és modellező kutatói csapatához csatlakozott Szócska Miklós a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója és szakértői gárdája, akik azt vizsgálták a mobilszolgáltatóktól kapott személyes azonosításra alkalmatlan, összesített adatai alapján, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések milyen hatással voltak a magyarok mozgására és otthonmaradására. Meglepő eredményeket mutatott a Balaton térsége a vizsgált időszakban.
(Fotó: portfolio.hu / Szócska Miklós prezentációja)
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által szervezett, „A járványmatematikai és egyéb kutatások szerepe a koronavírussal szembeni védekezésben” című online konferencián Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója is előadást tartott „Digitális Egészségügyi és Adathasznosítási Csoport Put data in action” címmel – tudósít a portfolio.hu.
A korábbi egészségügyi államtitkár csapata kiemelten foglalkozott azzal, hogy adatokkal vizuálisan bemutassák: a kormány által hozott korlátozó intézkedések milyen hatással jártak, és az emberek mennyire tartották be azokat. Az intézkedések között felidézte az iskolabezárást, a kijárási korlátozás bevezetését. Ezt követően rátért arra, hogy a korlátozó intézkedések hatásának felmérésére mozgási és otthonmaradási indexet hoztak létre.
Nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy ki hova megy, hanem hogy hányan mennek és közlekednek a települések között, vagyis hogyan alakul a kapcsolatsűrűség az országban. Ezek személyes azonosításra alkalmatlan, összesített adatok – magyarázta az EMK igazgatója, akinek a prezentációjából az is kiderült, hogy 1 hét alatt sikerült kidolgozni a módszertant a partnerek aktív részvételével. Mérésük szerint 0,74%-ra csökkent a mozgás társadalmi szinten és 1,17-szeresére nőtt az otthonmaradás indexe – emelte ki az eredményeket.
A kutatók arra a kérdésre is keresték a választ, hogy általános jelenség volt-e vagy csak néhány balatoni frekventált települést érintett-e az, hogy a karanténozók a tópartot választották. Azt vizsgálták, hogy két dátum között (március 16. és április 8.) hogyan alakult a mozgás-sűrűség területi bontásban.
Azt látták, hogy míg országosan csökkent a mozgás-sűrűség, egyes területeken kiugróan növekedett. És ilyen volt Veszprém és Somogy megye azon része, amely a Balaton partján fekszik.
Mindezek alapján jogos az, amikor felhatalmazást ad a döntéshozó a helyi intézkedések megtételére – mondta Szócska Miklós.
A teljes beszámoló a portfolio.hu oldalon olvasható.