B my Lake: áldás vagy átok? (888.hu)

Vajon hány fesztivált bír még el a Balaton-part? Áldás vagy átok a B my Lake? – kérdezi a 888.hu újságírója az idén Keszthelyen tartott rendezvény kapcsán.

Amikor még nem volt minden héten és minden második eldugott kisvárosban fesztivál (ugyanazokkal a magyar alter zenekarokkal), kicsit többet jelentett fesztiválokra járni. Inkább szólt a koncertélményről, a közösségről, ma viszont az ugyanolyan virágos hajdíszeké, rövidnaciból kiugró popsiké és dinoszaurusznak öltözött külföldi turistáké a főszerep…

Aki járt már fesztiválon, esetleg van összehasonlítási alapja is, láthatja, hogy a fesztiválok sajátos hangulata egyre inkább lejjebb csúszik, egyfajta zsigeri, egocentrikus szintre. De ha mindezt kirakják egy külön szigetre vagy a várostól kilométerekre, még mindig választható. Ha odamegyek, az az én döntésem, nagyjából tudva, mi vár rám. Míg a balatoni kisvárosokba bevitt, a családi házaktól kétszáz méterre okádó tinilányt nem kérte magának senki. Bárki tapasztalhatta már, mennyire zavaró, ha éjszaka az ablaka alatta óbégatnak, a körúton vagy a belvárosban lakóknak sem kell bemutatni, miért nem lehet éjjel kinyitni az ablakot, hiába van negyven fok. Na most ezt szorozzák meg tízezerrel, vonják ki belőle az amúgy mindennapos éjszakai utcai zajt, és adjanak hozzá pár elkopott idegszálat. A Balatonon ugyanis jelenleg ez a helyzet. A fesztiválozókat pedig nem fogja érdekelni, hogy a szomszédban aludna a kisgyerek, másnap korán kel az apuka vagy nyugtatózva fekszik a kutya meg a macska a pincében, mert megőrültek a hangzavartól. Pedig a valóságban pontosan ez történik.

A Balatoni üdülővárosok lakóinak minden évben toleranciapróba a városokat ellepő turista tömeg.

A folytatás (illetve a teljes cikk) itt található.