Immár nyolcadik éve látogat el nyaranta az ország a Balatoni nyár című műsor jóvoltából Révfülöpre, de – ahogy elhangzott a műsorban – mindig van új felfedeznivaló a településen. Kondor Géza polgármester és egy helyi lakos, Tóth Míra ötvös kalauzolta idén a műsor nézőit.
Küldetés teljesítve, a 2017-es Balatoni nyár utolsó adásában megígért termelői piac megnyitása már csak napok kérdése – köszöntötte a műsort és készítőit a település polgármestere, Kondor Géza, aki elmondta, egy másik ígéret is beteljesülni látszik, azonban a szabadtéri színpad megnyitása júliusra csúszik.
A piacról elmondta, alapvetően úgy alakították ki, hogy az kapcsot alkosson a hegyről lefelé futó természettel, de az volt a cél, hogy minél kevésbé bolygassák a természetet. Arra a kérdésre, hogy elsősorban kik árulhatnak majd a piacon, a polgármester úgy válaszolt: elsősorban termelők számára alakították ki az infrastruktúrát, 80 százalékban a környék és a Káli-medence termelőit szeretné látni az árusok között.
Part menti mozi mellett már színpad is lesz, ezzel kapcsolatban a polgármester elmondta, teljes színpadi technikát építettek ki, és a július 13-i ünnepélyes megnyitón Révfülöp mindhárom testvértelepülésének fellépői adnak műsort, ezután lesz a településnap, majd egy countryfesztivál, valamint több zenei műfaj képviselői – így komolyzenészek is – fellépnek.
Romantikus rom magas kilátóval – ez is Révfülöp
Tóth Míra ötvös a révfülöpi nevezetességeket mutatta be a Balatoni nyár nézőinek, így a révfülöpi mólónál lévő kaszinót – ami egyben a Balatoni nyár forgatási helyszíne is –, ami napjainkban a hajóállomás épületeként funkcionál, vagy a strandon lévő mozit, ami fedett, így rossz idő esetén sem marad el a vetítés.
De felhívta a figyelmet a település két nevezetességére is: a Révfülöp melletti ecséri templomromra, amelyet egy internetes hírportál szavazása alapján a turisták az egyik legromantikusabb pontnak neveztek a Balatonnál. Az ecséri templom – amely Révfülöp határában van – a 12-13. században épülhetett, egy korábbi templomra, de a 16. századtól kezdve már nem használták.