A balatoni csúcsszezonban a munkaerőhiány bizonyult a legégetőbb gondnak. Volt aki csökkentett nyitvatartási időben tudott működni, kisebb lett a kínálata az étlapon, vagy előbb bezárt – számoltak be dél-balatoni vállalkozók a hirbalaton.hu-nak. Elmondásuk szerint a diákmunkások után járó kedvezmények elérését és a külföldi munkások alkalmazását bürokrácia nehezítette. Többen látják úgy, hogy a hazai szakképzés sem mennyiségben, sem minőségben nem megfelelő.
Idén összességében sem az időjárásra, sem a marketingre nem panaszkodhattak, és nem is panaszkodtak a balatoni családi- és kisvállalkozók, akik közül sokan a munkaerőhiány ellenére növelni tudták forgalmukat és bevételüket.
Aki nyár elején később nyitott ki, annak már nem jutott szakképzett munkaerő. Velük kapcsolatban több vállalkozó is megfogalmazta, hogy az OKJ-s képzésekről érkezők tudása kifejezetten gyenge a szakközép-, illetve szakmunkás képző iskolákhoz képest, de ez utóbbi képzést is kritikák érték. A munkaerőhiány miatt akadt, ahol idős családtagok is dolgozni kényszerültek.
Több kisvállalkozó tendenciaként érzékeli, hogy a vendégek egyre türelmetlenebbek, és udvariatlanabbak. Ezt azzal magyarázzák, hogy egyre több az olyan vendég, aki máskor nem jár vendégélőkbe, cukrászdákba, és ilyenkor „kiskirálynak érzik magukat, maximális figyelmet várva el”.
Osváth Zoltánné, a balatonfenyvesi Osváth Cukrászda vezetője úgy fogalmazott, kiment a divatból a „kérek szépen”, helyette csak azt hallják, mennyi kávé, süti, fagyi „lesz”. Elmondta, a munkaerőkérdés miatt aggasztónak tartja a jövőt, de idén nem volt gondja, mert visszatérő diákok dolgoztak nála. Bosszantónak nevezte, hogy főként az OKJ-s felnőttképzésből kikerülő szakmunkásoknak hiába van papírjuk, alapvető szintű feladatokat sem tudnak ellátni. Beszélt a túlzott hatósági ellenőrzésekről is. Akadt 3 olyan nap a nyáron, amikor 4 ellenőrzésen estek át.
Szili József, a zamárdi Szili Vendégház üzemeltetője szerint a legtöbb probléma idén nyáron abból adódott, hogy nem tudták a dolgozói létszámot feltöltetni úgy, ahogy szerették volna. Mindez kihatott a bevételük alakulására is. A szakdolgozók tudásával is baj volt. Szerinte évek óta nem megfelelő a szakmai utánpótlás, az OKJ-s képzés nem felel meg az elvárásoknak. „Tudnánk többet és jobbat is produkálni, ha lenne megfelelő szakszemélyzet” – fogalmazott.
Makkos Péter, a fonyódi Makkos Vendéglő vezetője arról számolt be, hogy nagy örömmel fogadták a diákmunkások alkalmazásának támogatását, aztán mégse tudtak élni vele. „54 oldalt kellett volna kitölteni vagy szignózni gyerekenként, akik pedig sokszor csak pár napra maradtak. Átgondolatlan, kezelhetetlen volt a rendszer, és a túlzott bürokrácia a külföldről érkező munkaerő szezonális alkalmazását is ellehetetlenítette” – véleményezte. Azt is elmondta, hogy idén eddig körülbelül 20 százalékkal nőtt a forgalma tavalyhoz képest.
Ambrus Zoltán, a balatonfenyvesi Nádas kisvendéglő vezetője is 20 százalékot elérő forgalomnövekedésről számolt be, amelyben része volt annak is, hogy több a törzsvendége. A diákmunkások után igényelhető támogatással nem élt. „Nem volt időm rá” – mondta. Beszélt arról is, hogy egyre nehezebb az alkalmazottakat megtartani, így nem mertek egy rossz szót se szólni, kritikát is igen óvatosan fogalmaztak meg. A hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatban kedvezőek a tapasztalatai, mert azok a korábbi évekhez képest jóval barátibbak – fejtette ki.