Jókai Mór balatoni nyaralói mindennapjai írás és kertészkedés köré szerveződtek, mégis sok látogatót fogadott Füreden. A Jókai Mór életét bemutató történetek ma is élnek a füredi villában és a Jókai Mór Emlékház falai között- írja a sonline.hu.
A Jókai Mór emlékév okán számos érdekességet megosztottunk már a balatonfüredi Jókai villáról, valamint az írófejedelem és felesége, Laborfalvi Róza balatoni nyarairól, de még mindig akadnak fontos, említésre méltó mozzanatok.
Jókai Mór, füredi nyaralójának felépülését követően rendszeres vendége lett a balatoni településnek. Mindennapjait viszont Füreden is az íróasztalánál töltötte, másik fő elfoglaltsága az általa oly annyira kedvelt és szeretett kertészkedés volt. A villa mögötti részen szőlőt és gyümölcsfákat gondozott. Jókai Füreden viszonylag visszavonulva élt, ezért nagy szenzációnak számított, ha a sétányon mutatkozott. Egy korabeli visszaemlékezés szerint, ha: „karján nejével megjelent a sétányon, az egész fürdőközönség a legnagyobb tisztelettel hajolt meg előttük, mint egy fejedelmi pár előtt.” Füredi tartózkodásuk során Jókai az alkotásnak szentelte mindennapjait, de vendégek fogadására szintén kerítettek időt. Talán az egyik leghíresebb látogató az az Otto Janke volt, aki berlini könyvkiadóként Jókai műveinek fordítását és kiadását irányította. Janke 1874 nyarán járt a nagy írónál Füreden és ő maga is rácsodálkozott a gyönyörű balatoni lakra. Róza, aki a konyha és a háztartás felelőse volt, természetesen meg akarta mutatni gasztronómiai tudását, ezért számtalan magyaros ételt készített a német konyhához szokott Jankének, akinek viszont csak a paprikás csirke és az ízletes fogas nyerte el tetszését.
A másik neves vendég Franz Wallner, a berlini Wallner színház igazgatója volt, aki 1875 szeptemberében érkezett meg a Jókai által elnevezett magyar Tempevölgybe. A történet nagyon érdekes, Jókai regényeibe illő: ugyanis Wallner egy ausztráliai hajóúton, a könyvtárszobában találkozott Jókai Az új földesúr című alkotásával. Az angolra fordított művet elolvasva annyira megtetszett neki a magyar író stílusa, hogy beszerezte az összes német nyelvű Jókait. Ezért is határozta el, hogy meglátogatja kedvenc íróját, így két napot töltött Balatonfüreden, ahol a nagy író megmutatta neki a legszebb tavi helyszíneket.
Amikor nem érkeztek látogatók, akkor folytatta szikár napirendjét. Korán kelt, hajnal négy-öt óra körül már kertészkedett, hiszen ahogy Az én életem regénye című művében írta: „A költészet is lehet, hogy kialszik egyszer. Lehet, hogy el fognak felejteni, mint költőt; de az én szép fáim minden évben ki fognak zöldülni újra s hirdetni fogják, hogy «kertész» voltam…”. Majd megreggelizett, és nekiállt írni. Pontosan délben ebédelt, kikapcsolódásképpen passziánzott is, majd ebéd után egy kicsit lepihent és késő délutánig dolgozott, a nap zárásaként ismét visszatért kertjébe.
A füredi idilli nyári napok Róza asszony haláláig tartottak. Az utolsó közös nyarat 1886-ban töltötték ott, majd 1887-ben Jókai még megpróbált egyedül is nyaralni Füreden, de már a kertészkedésben sem talált örömet. A villa elvesztette paradicsomi varázsát, és lelkét, háziasszonyát egyaránt. Az egykori élettel teli nyári lak csak szomorú emlékek helyszíne lett Jókai számára, ezért megvált attól. Második feleségével, Nagy Bellával még kétszer ellátogatott a fürdőtelepülésre, de Siófokon is megfordultak néhány nap erejéig. Napjainkban a Jókai Mór Emlékház Balatonfüreden méltón őrzi és mutatja be ezeket a fontos irodalomtörténeti emlékeket. A nagy írófejedelem szellemi örökségét, a korában nemzetközi hírűvé váló, alázatosan élő és alkotó Jókai Mórt, aki először adott nagy ismertségét a Balaton vidékének- olvasható Kovács Emőke írásában.