Miközben a klímaváltozás hatásai a mindennapjainkban egyre érezhetőbbé válnak, továbbra is keveset tudunk arról, hogy mindez milyen változásokat okoz a tavi ökoszisztémák működésében. A vízi táplálékhálózat alapját képező algák szerepe e tekintetben külön figyelmet érdemel – olvasható a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet bejegyzésében.
Az algák biomasszájának változását nagyban befolyásolja, hogy a környezetükből mennyi tápelem, elsősorban nitrogén és foszfor (P) felvételére képesek. Ez a szervetlen tápanyagok mennyiségén túl a hőmérséklettől is függ, így a globális felmelegedéssel az algák működése által befolyásolt tápelemforgalmi folyamatokban is változások várhatók. Annak vizsgálata, hogy a vízben lebegő algák (fitoplankton) tápanyagfelvétele az egész évet tekintve miként változik a hosszútávú felmelegedés hatására, nagy kihívást jelent a kutatók számára.
De egyáltalán miért érdemes ezt kutatni? Erre a válasz egyszerű: a tápanyagfelvétel változásával az algaközösségek biomasszája is dinamikusan változik, vagyis alapvetően meghatározza, hogy mekkora mennyiségű szervesen kötött tápelem milyen időbeli eloszlásban kerülhet újonnan a táplálékhálózatba.
Ezt a kérdést járta körül Pálffy Károly, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatója modellszimulációk segítségével, melynek eredményeiről a Journal of Plankton Research folyóiratban megjelent tanulmányában számolt be.
A szimulációk azt mutatták, hogy a fitoplankton egész éves tápanyagfelvétele felmelegedés hatására időben kiegyenlítettebbé vált. Ugyanakkor a tápanyagfelvétel hatékonyságának növekedése azon is múlt, hogy a melegedés hatására mennyit változott a közösség fajösszetétele. Azokban a közösségekben, ahol a fajkicserélődés nagy volt, a nyári időszakban olyan fajok váltak dominánssá, amelyek magasabb hőmérsékleten ugyan jobban szaporodtak, viszont a tápanyag-felvételi hatékonyságuk alacsonyabb volt.
A megjelent munka sikeresen helyezte a klímaváltozás kontextusába és kapcsolta össze a fitoplankton működésnek egy lényegi elemét (a tápelemek alga biomasszába épülését) az algafajok funkcionális tulajdonságainak a változásával. Fontos azonban kiemelni a módszer jelenlegi korlátait is. Keveset tudunk például a téma szempontjából releváns funkcionális tulajdonságok különböző algacsoportok közötti és azokon belüli változatosságáról. Szintén fontos leszögezni, hogy a tanulmányban szereplő számítások szándékosan nem tértek ki további befolyásoló tényezőkre, pl. a fény vagy a fogyasztó szervezetek hatására. Ezek vizsgálata egy bővített szimulációs környezetben már folyamatban van.