Balatoni farsangi történelem: Yacht-bálon mutatták meg az országnak, hogyan kell mulatni (sonline.hu)

 

Általjött a jégen Tihany hegyfokánál,/S kiszállván Balaton szántódi révére,/Az áldott országba: Somogyba béérve./Löllén egy stációt csinálván magának…”

– írta le Csokonai Vitéz Mihály Dorottya című vígeposzában Fársang herceg megérkezését Somogyba. A farsangi időszakban valóban nagy mulatságok voltak e vidéken, amelyek javarészt vízkereszt után kezdődtek és húshagyókeddel, azaz a hamvazószerda előtti napon zárultak. 1945-ig nagyon szigorúan betartották a farsangi, báli időszakot, ami a Balaton vidékén is változatos és színes képet mutatott.

Farsang a Balatonnál
Balatoni Yacht Club farsangi jelmezálja 1940-ben (Fotó: Fortepan)

 

Az összejövetelt az elegáns Hungária szállóban tartották, s igencsak megadták a módját:

Mintegy valódi yacht-ünnepélyhez illik, zászlódíszben pompázott az egész Hungária és a kis egyleti zászlócskák között ott lehetett látni a törzsökös yacht-családok saját zászlait, címereit, jelvényeit is. Az elitbálokon megszokott hajdúk helyett balatoni matrózok álltak sorfalat a magas vendégek fogadásánál.

A bálon ilyenkor megjelentek a balatonfüredi és földvári lányok, asszonyok, a magasrangú vendégeket Széchenyi Emil gróf és Gordon Róbert neves vitorlázók fogadták. A bált balatoni nóták – mint a Hullámzó Balaton tetején – dallamára hagyományos csárdással neves vendégek nyitották meg, mint Habsburg József főherceg és Anna főhercegasszony.

Farsangkor megélékült a társasélet a Balatonnál

A két háború közti időszakban farsang idején megélénkült a társasélet tónál is. Szerte a tó körül rangos bálokat tartottak. 1935 februárjában a siófoki Fürdő Casinóban vacsorával egybekötött, álarcos, jelmezes táncestélyt szerveztek. De megrendezte a balatoni hajósok Szent Miklós köre siófoki bálját, ahol éjszakába nyúlt a táncmulatság.

Jellemző módon a településeken a különféle egyletek, civil szervezetek szerveztek mulatságokat. 1936 februárjában a Siófoki Dalárda műsoros táncestélyét a Balaton-szálló összes termeiben. Az előadás, az énekszámok szebbnél-szebb változata felejthetetlenül szép volt. Dr. Saller Aladár községi orvos, karnagy, ki fáradtságot nem ismerő munkájával egy nagyvárosi zenei estély szépségévek ajándékozta meg az estély hallgatóit.

 

Farsangzáró bálok

Ugyanezen időszakban a siófoki iparosegylet a Hozbor vendéglőt bérelte ki farsangzáró báljáró. Általában a siófoki téli kaszinóban is szerveztek farsangzáró összejövetelt.

Ezek a farsangzárások sokszor húshagyó kedden, azaz a hamvazószerda előtti estén zajlottak. Balatonszárszón 1936 húshagyókeddén „a Központi Vendéglő nagytermében »batyubál« címe alatt búcsúzott Karnevál hercegtől” a népes közönség. Itt feltálalták a farsang utolsó fánkját, csárdást táncoltak, kimulatták magukat.
Szárszón az Iparos olvasókör pedig a Strand penzióban műkedvelő előadással egybekötött mulatságot rendezett. Rendszeresen szerveztek álarcos bálokat is, 1941 februárjában a Keszthelyi Iparosok Helikon Dalköre a Hungária szállóban tartott jelmezes és álarcos bált.
A balatonkenesei katolikus leányegylet tagjai pedig terítési versenyt rendeztek a farsang zárásaként: „Gyönyörűen terített asztalok vitték el a pálmát. Friss szalagos fánkkal kedveskedtek a megjelent szülőknek, hogy főzés tudományukat ne csak elméletben, de gyakorlatban is bemutassák” – olvashatjuk a korabeli híradást.
*

Napjainkban is sok-sok farsangi mulatság zajlik a Pannon tenger vidékén, jobbnál-jobb fogásokkal, zenével, kulturális eseménnyel, jelmezes felvonulással körítve. A vidám hagyomány tovább él a tó vidékén is, ahol már 100 esztendeje is megadták a módját a tél búcsúztatásának – írja Kovács Emőke történész a sonline.hu-n.