Szeptember 20-án rendezték meg a teljes Kárpát-medencét felölelő Sereglés 2025 elnevezésű programot. Ehhez kapcsolódva Balatonalmádiban megtartották a IV. Néptáncfesztivált. A rendezvény elején a megjelent néptánccsoportok és zenészek együtt vonultak népdalokat énekelve a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtártól a Városháza tér szökőkútjáig- írja a veol.hu.
Az esemény főszervezője a Vörösberényi Nyugdíjas Klub volt, elnöke Mayerné Papp Zsuzsanna elmondta, hogy ezen a napon több tízezer népzenész, néptáncos és kézműves mester ünnepelte a Kárpát-medence népművészetét egy időben, közel 200 helyszínen. Beszédében kiemelte, hogy a néptánccal való foglalkozás segít megérteni saját kultúránkat, általa megtudjuk, honnan jövünk és hová tartunk. Abban, hogy a magyar kultúra ezen ága is életben maradjon az idősebb és a fiatalabb generációnak is nagy szerepe van. Előbbinek a tanításban és az értékek átadásában, utóbbinak a tanulásban és az értékek megőrzésében kell helyt állnia.
Kontrát Károly országgyűlési képviselő beszédében elmondta, hogy a találkozó lényege az együttlét, a tánc és az éneklés. Úgy gondolja, a Sereglés nemcsak a népi kultúra, néptánc, népzene és kézműves mesterségek továbbélését segíti, hanem a magyar nemzet továbbélését is. Ezek a magyar népi kultúrában olyan összetartó elemek, melyek nélkül nem mondhatnánk el magunkról, hogy magyarok vagyunk.
Népzenészek, néptáncosok és kézműves mesterek ünnepe
Balatonalmádi alpolgármestere, Szűcs Péter beszédében elmondta, külön öröm számára, hogy a IV. Néptáncfesztivál ebben az évben a Csoóri Sándor Alapítvány hagyományos rendezvénysorozata, a Sereglés részeként valósulhatott meg. Ez nem csupán rangot és hátteret ad a fesztiválnak, hanem lehetőséget is, hogy szélesebb körben mutassák meg, hogy a magyar néptánc él, közösségeket épít. Az alpolgármester szerint a néptánc több, mint puszta mozgás és zene, a tánc a lélek tükre, generációkon átívelő örökségünk. A néptáncos bemutatók közben megtapasztalhatjuk, hogy a kultúra képes áthidalni minden szakadékot – mondta Szűcs Péter. A fesztivál szerinte barátságokat sző, közös élményeket ad és olyan élményeket teremt, ami egy életre elkísér. „A Sereglés a találkozásokról és az együttlétről szól, városunk büszke lehet, hogy otthont adhat ennek a rendezvénynek, a hagyomány nem poros múlt, hanem élő közösség” – zárta sorait az alpolgármester.
Ezután a Borostyán Népdalkör balatoni énekei következtek, majd Faust Gyula református lelkipásztor áldást mondott. A lelkipásztor elmondta, hogy Csoóri Sándor volt az, aki nevet adott ennek a rendezvénynek, az új magyar önépítés fogalmával ragadta meg a történéseket. Összetartozásról, közösségépítésről és jövőépítésről van szó a hagyományőrzés által. Faust Gyula elmondta, hogy csak úgy lehet építkezni, ha Isten fogja a kezünket, mivel valójában ő épít bennünket.
A Vörösberényi Nyugdíjas Klub tagja, Urbánszki Mária szavalta el Csoóri Sándor egyik versét, amit egy közös ének, majd egy közös tánc követett. Ezután a néptánccsoportok átvonultak a Pannónia Kulturális Központba, ahol a IV. Néptáncfesztivál keretein belül a különböző településekről érkező néptáncegyüttesek, zenekarok és hagyományőrző csoportok fellépési lehetőséget kaptak.