A Balaton iránt mélyebben érdeklődők számára igazi olvasmányélményt ad Wettstein Domonkos és Bődey János Balaton modern 1956–1989 című frissen megjelent kötete. A tópart legkarakteresebb, késő modern épületeit felvonultató, útikalauzként is szolgáló könyvet forgatva felmerül a kérdés: rideg, uniformizált épületek ezek vagy retróélményt nyújtó kulisszák, amelyek a Balaton szocialista felfuttatásának az izgalmas megörökítői? Egyszerűen csak csúnya, a közízlés szerint félresikerült házak vagy a Balaton egy korszakának emblematikus lenyomatai, amelyeket, akár műemléki védelemmel, meg kell őrizni az utókornak?
A Főépítészség szervezte programon Wettstein Domonkos, a BME Urbanisztikai Tanszékének tanszékvezető-helyettese, egyetemi adjunktus mutatta be a könyvet, aki évek óta kutatja a Balaton-part építészetét.
A Balaton mindig is különös odafigyelést, érzékenységet váltott ki az emberekből, a szokottnál lényegesen nagyobb figyelem jutott és jut itt azokra az építkezésekre, amelyek megbontják a természeti környezet harmóniáját. Ez persze nem volt akadálya annak, hogy az elmúlt években is több, a táj karakterét romboló projekt valósuljon meg a térségben. Ugyanakkor a Balaton sajátossága, hogy 1958-ban, az országban először, ide készült regionális fejlesztési terv, ami meglepő módon alapvető kiindulásnak tekintette például, hogy a térség befogadóképessége véges, és hogy a települések összeolvadásának az északi parton gátat kell vetni.
– Balatonfüred egy összetett profilt kapott, hiszen a gyógyturizmus és nemzetközi vitorlássport központjának jelölte ki az akkori regionális terv. Egy fontos város volt, ahová a nemzetközi turizmust irányították. Ennek megfelelően komplex fejlesztések zajlottak itt, hotelek, vízisportelepek épültek, elkészültek a szívkórház pavilonjai és fontos volt, hogy a strandok kapacitását is növeljék, 1962-ben épült a mai Esterházy strand és kiszolgáló épületei. Ennek a kornak a legjelentősebb füredi épülete szerintem a Pázmándi Margit tervezte Annabella szálló. Kifejezetten nívós, jellegzetes, érdekes építészeti megoldásokat alkalmazó épület, érdemes lenne legalább helyi védettség alá vonni. Nagy kár, hogy a volt OMFB Jacht Klub épületét elbontották, hiszen a kortársai között is kiemelkedő Virág Csaba építész különleges alkotása volt
– válaszolta a balatonfured.hu kérdésére Wettstein Domonkos, aki hangsúlyozta, a közhiedelem tévesen úgy tartja, hogy az országban, az ötvenes évektől egészen a rendszerváltásig, szocreál építészet zajlott, ami nem igaz, hiszen 1956-tól a szocialista realizmust felváltotta a késő modern építészet. Innovatív, kísérletező jellegű épületek születtek itt a Balatonnál, sőt, a regionális terv nemzetközi díjat is kapott.
A Balaton modern című kötet 34 Balaton-parti település 115 késő modern épületét mutatja be, fényképpel illusztrálva, köztük jó néhány olyan házzal, amelyek a Balatont kicsit is ismerők számára ma már elválaszthatatlanul hozzátartoznak ehhez a tájhoz.
Szántódi rév, badacsonyi Szőlőskert étterem, fonyódi posta, tihanyi Révállomás, Zamárdi Kertmozi – csak néhány példa a könyvben bemutatott épületekből, de helyet kaptak például a tapolcai Y házak is, amelyek a tervező szándékai szerint a vulkáni tanúhegyeket idézik meg. Balatonfüredről egyebek mellett a Marina és az Annabella szálló, a strandfürdő és bisztró, a szívkórház pavilonja, a vasútállomás, a Füred Áruház és a Kisfaludy társasüdülő-telep szerepel a könyvben.
Bár nem mindegyik képvisel kimagasló építészeti minőséget, sőt, akadnak köztük elnagyolt, rideg tömbházak, nehezen megindokolható formák, de az biztos, hogy visszatükrözik az akkori korszak hangulatát, ideológiáját és még akadnak közöttük tájba simuló, mai szemmel is érdekes épületek is – jegyezte meg Wettstein Domonkos.
A könyvből kiderül, hogy a balatoni nyári építészet gyökerei a 19. századig nyúlnak vissza, akkor még jellemzően nagypolgári és arisztokrata építtetők révén, a korban divatos svájci villa stílusban vagy historizáló formában épültek a házak. Az 1920-as évektől az alsó középosztály számára is elérhetővé vált a Balaton, ekkor jelentkezett erősebben egy polgári nyaralóépítési hullám, amelyben már fontos szerepet kaptak a modernista építészet formái is. Az art deco hódított, tájba illő, szerethető karaktert adva a térségnek.
Az 1950-es évektől a Balatonkörnyék Regionális Tervvel elkezdődött az akkori állam területfejlesztése, ami mintaprojekt lett a KGST-ben, sőt a nagyszabású Riviéra-fejlesztés is előképként tekintett rá. A tavat és környékét egységesen akarták kezelni, az egyes településeknek külön funkciókat, fejlesztési irányt találtak ki, ugyanakkor a táj hagyományos építészetét is óvni akarták. 19 települést emeltek ki, mint központi fejlesztési területet. Megkülönböztettek – igazán szép megnevezéssel – úgynevezett tömeglecsapoló helyeket, mint Siófok, Almádi, Lelle, Zamárdi, Fonyód, sajátos idegenforgalmi karakterrel rendelkező helyeket, mint Balatonfüred, Hévíz, Földvár és Keszthely, vagy olyan kirándulócélpontokat, mint Tihany, Badacsony, Szigliget.
Felismerték, hogy a Balaton-part beépítését korlátok közé kell szorítani, ez az elv egészen az 1960-as évek végéig érvényesült, de aztán a gazdasági és politikai nyomás, részben a tömegigények kielégítése miatt a hetvenes-nyolcvanas évekre elszabadultak az építési viszonyok.
Napjaink balatoni építészete rendkívül sokszínű, mint maga az építész szakma is, ezért nehéz elvárni, hogy olyan kohézió hassa át, mint a rendszerváltás előtt. Talán az kijelenthető, hogy jelenleg nincsenek igazán markáns elemei a helyi építészetnek, koncepciók jöttek mentek az elmúlt harminc évben, ha volt egyáltalán koncepció. Az nagy kérdés, hogy idővel konszolidálódik-e a balatoni építészet, jó lenne, ha letisztulna a kép és kialakulna egy közös nyelv, amelynek az épített örökség éppúgy része, mint az új építkezések. A Főépítészség ebben fontos szerepet tölthet be
– vélekedett Wettstein Domonkos.
A Balatoni Főépítészség Partmentén címmel közéleti beszélgetés sorozatot indított a balatoni régióról, azzal a szándékkal, hogy a térség építészetéről közérthetően és szemléletformálóan lehessen eszmét cserélni. A tervek szerint havonta jelentkező programsorozat első előadása volt a mostani könyvbemutató.