Bajban a fürdők: túléli a járványt Zalakaros? (hellovidek.hu)

Már a világjárvány tavalyi első hullámában jellemzően a hazai fürdők utolsó szabad pénzeszközeiket is felélték. A nyár, közepesnek is alig mondható, pár hónapos szezonja pedig arra volt jó, hogy életben maradjanak, majd novembertől újfent pár nap leforgása alatt tűnt el a pénztáraktól, medencékből, fürdőgyógyászati kezelőhelyiségekből a vendég. A hazai fürdők azóta is bevételek nélkül, kényszerpihenőn várják az újranyitást, rég felélték utolsó tartalékaikat is, többnyire hitelből finanszírozzák a leállás nem kis költségeit – írja a hellovidek.hu.


Iparági szakértők szerint Magyarországon annyiban még speciálisabb a helyzet, hogy a mostani járványhelyzeten kívül is csak a 10 legnagyobb fürdő nyereséges, a többi eleve veszteséges. Annyira magas fix költségekkel kell operálni, hogy 450-500 ezer éves látogatószám alatt nem lehet kihozni egy rentábilis működést.

Egy olyan ágazat került most padlóra, amely 18 ezer munkavállalót foglalkoztat, közel 70 milliárd forint árbevételt generál, az elmúlt években folyamatos bevételnövekedésről számolhatott be. Tavaly az első 8 hónapban a prognosztizált 100 milliárdos éves bevételhez képest 50 százalékos kiesést kellett elszenvedniük.

A gyógyfürdők köré azonban egész települések és szolgáltatóipar is kiépültek, ahol szintén egyre nagyobb a baj. Mi sem bizonyítja jobban, minthogy 13 leglátogatottabb térségből 10-ben gyógyfürdő vonzza a vendégeket. Stratégiai jelentőségű ezért, hogy a vidéki gyógyfürdők valahogy mégis tovább működjenek.

 

Több száz milliós a kiesés a zalakarosi fürdőben és a településen is
Zalakaroson sem jobb a helyzet – mesélte Czimondor Nándor alpolgármester, aki nem mellesleg szálloda igazgató is.

Az üzleti turizmus irányában vannak nyitva szállodáink, de ez nem mérhető mennyiség. Üres és kihalt a város – összegzett.

A gyógyfürdőt fenntartó zalakarosi önkormányzatának is komoly pénzügyi nehézségei vannak, de megpróbálnak túlélni. A fürdő is ezt teszi, a fő cél itt– közölte Czimondor Nándor – a kitartás. Csak minimális elbocsátások voltak, ahhoz viszont, hogy a béreket továbbra is fizetni tudják, elengedhetetlen az állami segítség. Másrészt a túlélésben sokat segített, hogy a tavalyi nyár Zalakaroson kiemelkedően jól sikerült.

A gyógyfürdő térségében működő szállodáknak is több száz milliós a veszteségük. Zalakaroson körülbelül 7000 vendégágy működik, kevesebb mint fele szállodákban (14), a többi magánkiadóknál. Gondoljunk csak bele, mint jelenthet az, ha egy 2400 fős településen több mint 3000 szálláshely található?! Annyit, hogy a fürdő és a turizmus leállása szinte az egész lakosságot érinti. Nem beszélve a vendéglátásból élőkről, akik szintén több hónapja a kényszerpihenőjüket töltik. Az alpolgármester szerint Zalakaros számára ez egy komoly figyelmeztetés, mert egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy az egész település megélhetése kizárólag a gyógyfürdőre támaszkodjon. Van ugyan ipar a közeli Nagykanizsán, oda átjárnak páran dolgozni, de nincs más. Ezért is most, hogy beütött a krach, a zöld iparág betelepítésén gondolkodnak.

Zalakaros költségvetéséből – az elmaradt adók és kieső bérleti díjak miatt – eddig 300-400 millió forint hiányzik.

A városnak több mint 2 milliárd az éves költségvetése, ha abból 300-400 millió forint hiányzik, az a forrásainak egyötöde. Üzembe tartjuk a várost, de túl sok lehetőségünk nincs, fejlesztésekre most nem igen futja – nyilatkozta az alpolgármester.

A városban számszerűen még nem jelent meg a munkanélküliség, egyelőre mindenki kivár, éli fel az utolsó tartalékait. A szállodák, állami segítséggel, megtartották ugyan a személyzetüket, de így is havonta akár több tíz millió forint is lehet az a bérköltség, amit úgy kell kifizetniük, hogy nincs bevételük. Ez nehéz feladat – teszi hozzá Czimondor Nándor.

A hellovidek.hu cikke teljes terjedelmében itt olvasható.