Az űr- és védelmi ipar került fókuszba az Infotér konferencia nulladik napján Balatonfüreden (MTI)

A 16. Infotér Konferenciát szerdán és csütörtökön rendezik meg Balatonfüreden. Ennek nulladik, keddi napja, a Space & Defense Day az űr- és védelmi iparra koncentrál, csütörtökön és pénteken pedig az építőipart a középpontba állító kétnapos Infotér Contech 2025 konferenciát is tartanak.

 

Biró Albert, az Informatika a Társadalomért Egyesület főtitkára köszöntőjében kiemelte: a védelmi iparágban hatalmas lehetőségek vannak, amit ki kell használni, mert aki nem így tesz, lemarad és kimarad. Hasonló a helyzet az űriparral is, amely látványos fejlődéseken megy keresztül, és ha nem vigyázunk, Európa könnyen járhat úgy, mint a technológiai szektorban, ahol néhány vállalattól eltekintve európai cég „labdába sem rúghat” – közölte.

Ezért szükségesek a nemzeti zászlóshajók és a határokon átívelő együttműködések – mondta, hozzátéve, hogy tavasszal miniszteri delegációval Indiában jártak, kedden pedig együttműködési megállapodásokat írnak alá annak érdekében, hogy a közép-és délkelet-európai régióban meghatározó regionális kezdeményezéseket indítsanak el.

A kormány célja, hogy huszonegyedik századi színvonalú, magas szinten digitalizált, az emberre még jobban vigyázó, és a védelem érdekében a technológiát mozgósító hadereje legyen Magyarországnak – jelentette ki a honvédelmi miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott: az a technológiai sokk, amely néhány év alatt mindannyiunk magánéletét is felforgatta, megérkezett a magyar honvédségbe is.

Radikális változások indultak meg a magyar haderőben, amely már támaszkodik a digitalizációra, és lehetőséget is lát benne – tette hozzá.

A tárcavezető kiemelte: a honvédség hagyományosan „vas alapú” logikában működik, ezért el kell jutni oda, hogy egy adatközpontú, digitalizált rendszerként lehessen rá tekinteni.

A digitális katona megjelenése azt jelenti, hogy a katona egyéni felszerelése olyan digitális adatgenerátorokat tartalmaz, amellyel maga is adatszolgáltatóvá válik, és mindez csatlakozik járműve, valamint a parancsnokság többi más eszközéhez. Ezek az adatok piramisként épülnek egymásra – magyarázta.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf fontosnak nevezte azt is – mivel nagy védettségű nemzeti és NATO-adatok garmadáját kezelik -, hogy az adatbiztonságról is gondoskodni kell. Ehhez pedig az államigazgatásnak is csatlakoznia kell – tette hozzá, utalva arra, hogy ezt az idei Adaptive Hussars gyakorlaton is tesztelték.

A honvédelmi miniszter előadásában felvázolta azokat a területeket, ahová már belépett az új technológia. A virtualizáció megjelenésére példaként említette ki Tatán a tüzér- és harckocsizóknak, Kecskeméten a Gripen-pilótáknak, Hódmezővásárhelyen a Lynx gyalogsági harcjárművek használóinak kiépült szimulációs képességet, megjegyezve, hogy Pápán pedig NATO-keretek között egy szállítórepülőgép-szimulációs rendszer áll rendelkezésre.

Emellett az alapkiképzésben már VR-szemüveg segítségével tudnak bizonyos harcászati elemeket gyakorolni – mondta.