Árvaszúnyograjzás a Balatonnál: „nem tudom megmondani mikor lesz vége” (Inforádió/infostart.hu)

 

Folytatódik az árvaszúnyogok rajzása a Balatonnál. Siófokon esténként felhőkben lepik el a parti vendéglátóhelyeket ezek a rovarok, amelyek ugyan nem csípnek és nem terjesztenek betegségeket, de lehetetlen megmaradni tőlük a szabadban. A vendéglátósok már arra panaszkodnak, hogy emiatt elmaradnak a vendégek, de úgy tűnik, hogy mindenki tehetetlen az ügyben.

Az InfoRádió Sáringer-Kenyeres Tamást, a Balatoni Szövetség szúnyoggyérítést monitorozó szakértői csoportjának vezetőjét kereste meg, aki elmondta, hogy a Chironomus balatonicus, vagyis az árvaszúnyog, amely nagyon nem árva, mert milliárdszám röpül hetek óta a balatoni éjszakában, kifejezetten balatoni élőlény, amely a tó iszapjában él, ott felszaporodik, majd hirtelen és általában rövid ideig tartó rajzása van.

 

Szokatlan, hogy ilyen sokáig tart a rajzás

„Az árvaszúnyogoknak jelentős szerepük van, hiszen az iszapban elsősorban a magas foszfortartalmú szerves anyagokkal táplálkoznak, amelyeknek egy jelentős részét aztán a rajzás során eltávolítják a Balatonból, ezáltal pedig javítják a víznek a minőségét” – mondta a szakértő, de hozzátette, teljesen szokatlan, hogy ilyen sokáig tart a rajzás. Máskor egy-másfél hét után megszűnt a kellemetlen jelenség, most viszont lassan egy hónapja zavarják esténként a nyaralni vágyókat.

„Igazából védekezni ellenük csak fizikai módon lehet, például el lehet csalogatni fénnyel, más megoldást nem nagyon tudunk. Természetesen a zárt térben a szokásos módon tudunk védekezni szúnyoghálóval, ajtók bezárásával” – mondta Sáringer-Kenyeres Tamás.

Felvetődik a kérdés, hogy a csípőszúnyogokhoz hasonlóan miért nem lehet gyéríteni az árvaszúnyogokat, de a Balatoni Szövetség munkatársa jelezte, ezt nem szabad, mert egyrészt jelentős mértékben hozzájárulnak a Balaton természetes öntisztulásához, másrészt a kémiai gyérítést élő víztől számított 45 méteres távolságon belül tilos végezni, márpedig a többségük ezen a zónán belül rajzik. Sáringer-Kenyeres Tamás szerint ráadásul olyan gyorsan újratelepednek, hogy hatástalan is lenne az irtás, ennek kapcsán felidézte, hogy amikor az 1990-es években javában folyt a csípőszúnyog kémiai gyérítése az árvaszúnyog-rajzásos területeken is, de az árvaszúnyog-problémát az sem oldotta meg.