Árrobanás a balatoni ingatlanpiacon (napi.hu)

A üdülőövezetek ingatlanpiacát kevésbé súlyosan érintette a járvány, tavaly Budapestet leszámítva 14 százalékos volt a fajlagos árnövekedés, 5 százalékponttal magasabb az országos átlagnál. A Balaton környéken kiemelkedő, 22 százalékos drágulást tapasztaltak a Takarék Index elemzői. A tranzakciók száma sem csökkent drasztikus mértékben, sőt, a Tisza-tónál több ingatlant adtak el, mint 2019-ben.

A koronavírus-járvány miatt megtépázott hazai lakáspiacon a 2019-ről 2020-ra összességében csak 6 százalékkal emelkedtek a fajlagos átlagos árak, az előző évi 17 százalék után. Budapest nélkül még 14 százalékos volt a drágulás az üdülőövezetekben, a 2019-es 18 százalék után. Országos szinten tavaly 9 százalékkal nőttek az árak – írja a napi.hu.

Jelentős a területi különbség: míg a Balaton környékét még 22 százalékos áremelkedés jellemezte, a Dunakanyarban csak 1,3 százalékkal emelkedett az üdülők és lakóingatlanok fajlagos átlagára 2020-ban az előző évhez képest. Tíz százalék felett drágult a Velencei-tó-Vértes Üdülőövezet (14,4 százalék), Sopron-Kőszeghegyalja (12,2 százalék), valamint a Mecsek és Villány Üdülőövezet (10,7 százalék). A Tisza-tó környékén 9,1 százalékkal, a Mátra-Bükkben 6,3 százalékkal nőttek az árak, míg Budapesten 3 százalék alatt maradt az árváltozás.

A Balaton környékén az MNB tranzakciószámai szerint jóval kevésbé estek vissza a tranzakciók az országoshoz (-15,5 százalék) képest, mindössze 5,8 százalékkal csökkent a forgalom 2020-ra, a Tisza-tónál pedig 8, 9 százalékkal több volt a tranzakció.

Ahogy az előző években, 2020-ban is a legdrágább üdülőövezetnek Budapest számított 651 ezer forintos átlagos fajlagos lakóingatlan- és üdülőáraival. Második a Balaton környéke, ahol a további jelentős drágulásnak köszönhetően a fajlagos árak átlépték a félmillió forintot.

A harmadik legtöbbet Sopron-Kőszeghegyalján kellett fizetni a lakóingatlanokért és üdülőkért.

A legolcsóbban nyaralót (lakóingatlant és üdülőt) a Tisza-tó környékén lehetett vásárolni az előző évekhez hasonlóan, de már itt is meghaladták az árak a 100 ezer forintot, a 2019-es átlag 97 ezer után.

A Takarék Index elemzői szerint az elmúlt 10 évben az üdülőkörzetek közül a legnagyobb drágulásra Budapesten került sor (150 százalék), ami nem meglepő a korábbi évek drasztikus árnövekedése matt, de szintén jelentős volt a növekedés Sopron-Kőszeghegyalján és a Balatonnál is, ahol 127, illetve 122 százalékkal emelkedtek az átlagos négyzetméterárak 2010-ről 2020-ra.

Az elmúlt években hazánk nagy vízpartjai közül a Balaton relatíve felértékelődött a Velencei-tó és Vértes üdülőövezethez és a Tisza-tóhoz képest. Előbbi esetében a különbség nem volt olyan jelentős, a Tisza-tóhoz képest azonban majdnem négyszer annyival nőttek az árak a Balatonnál.

2020-ban a Balaton körül a Siófoki járás parti része volt a legdrágább 660 ezer forint feletti négyzetméterárral. A második legtöbbet a Balatonfüredi járás parti részén kellett fizetni, itt 635 ezer forint volt az átlagos fajlagos ár, míg a harmadik helyen a Fonyódi járás parti része végzett 630 ezer forintos négyzetméterárral, de a félmillió forintot a Balatonalmádi járás parti részén is meghaladták az árak.

Keszthely környékén nem volt lényeges különbség a parti és a parttól távolabbi települések árazásában, a Keszthelyi járásba tartozó Hévíz ugyanis a magas áraival felfelé húzza az átlagot. A parti helyszínek közül a Marcali járás esetében kellett a legkevesebbet fizetni, átlagosan 197 ezer forintot négyzetméterenként.

A Balaton mellett 2010 és 2020 között a Fonyódi járásban nőttek leginkább a fajlagos ingatlanára (226 százalék), de jelentős volt az áremelkedés a Balatonfüredi járásban is (158 százalék), valamint a Tapolcai járásban is (141 százalék).

A 10 év során a legkisebb árváltozást a Keszthelyi járás mérték a vizsgált helyszínek közül (78 százalék). Ugyanakkor a Balatonnál zajló újlakás-építések jelentősen befolyásolják az adott évek tranzakciós árait, így abban erőteljesebb kilengéseket tapasztaltak az elemzés készítői az elmúlt években.

A vizsgált üdülőövezetekbe tartozó települések közül a legdrágábbak továbbra is a Balaton mellett találhatóak, a 2020-ban megvalósult tranzakciók alapján a legtöbbet négyzetméterenként az előző évhez hasonlóan, Balatonlellén kellett fizetni, itt közelítették a 700 ezer forintot a fajlagos medián árak. Siófok a második, amelyet Balatonszemes, Balatonföldvár, Fonyód, Zamárdi és Balatonfüred követett.

A nagy tavak között legolcsóbban a Tisza-tónál lehetett ingatlant vásárolni, a vizsgált helyszínek közül Tiszafüreden 172 ezer forint volt a négyzetméterenkénti ár 2020-ban. A Tisza-tó mellett vélhetően ennél olcsóbban is ingatlanhoz lehetett jutni, de Poroszlón és Abádszalókon a kevés tranzakció miatt nem volt meghatározható a fajlagos medián ár – áll az elemzésben.

Az elmúlt években jelentős építési hullám kezdődött a Balatonnál, az Eltinga vidéki újlakás-adatbázisa alapján a még szabad lakással rendelkező, több mint tízlakásos projektekben jelenleg majdnem 4000 lakás található. Ez a volumen nagyon jelentős növekedést hoz a part menti településeknek, a következő 1-2 évben a lakásállomány 20 és 30 százalékának megfelelő új társasházi lakás készülhet el például Szántódon, Alsóörsön és Balatonakaliban. Jelentős részüket már eladták, a szabad lakások száma 1000 körüli.

A szabad társasházi lakások négyzetméterára meghaladja az 1 millió forintot, azaz még a fővárosi új lakásáraknál is magasabba, ugyanakkor jelentős a különbség az egyes települések között. Az ismert árakkal rendelkező projektek alapján a legtöbbet Balatonfüreden kellett fizetni, itt az 1,4 millió forintot is elérték a fajlagos árak, míg Tihanyban, Zalacsányban, valamint Zamárdiban körülbelül 1,3 millió forintot kértek el négyzetméterenként. A legolcsóbb településnek Marcali és Tapolca bizonyult.