Az ajkai önkormányzat pályázat útján eladja a balatonszepezdi gyerektáborát. Kicsit nehezen hihető manapság, de a napokban meghozott döntés oka nem anyagi jellegű, hanem a városvezetés, vagyis a helyi képviselőtestület többsége úgy találta, nincs rá igény. A döntés körülményeiről az ajkaiszo.hu számolt be.
Csaknem háromnegyed órás, indulatoktól sem mentes vita bontakozott ki a balatonszepezdi tábor eladásának a tárgyalásakor az augusztus 18-án tartott ajkai képviselőtestületi-ülésen. Schwartz Béla polgármester többször hangsúlyozta, azért kívánják eladni az 1950-es és 1960-as években épült tábort, mert a nyaralási szokások megváltozása miatt az utóbbi 2-3 évben alig vették igénybe azt. A gazdasági okok, vagyis az, hogy nem termelt nyereséget, nem játszott szerepet a döntésben. A városban a jégpálya, az uszoda, a sportlétesítmények és sok más sem termelnek nyereséget, mégis működtetik, ugyanis van rá lakossági igény, sokan veszik igénybe a szolgáltatást.
A napirendi pont tárgyalásakor Baráth Gábor képviselő elmondta, hogy nem támogatja az előterjesztést, ugyanis nem látott olyan törekvést, hogy funkcióbővítéssel próbálkozott volna a város, ha a gyerekek táboroztatása nem kifizetődő.
Schwartz Béla válaszában kifejtette, hogy a rendszerváltást követően funkcióváltozáson esett át a létesítmény, ami azt jelenti, hogy úttörőtábor helyett gyermektáborként funkcionált. Évekig olajozottan működött, a részvételi díj felét a város állta támogatásként, ami egyhetes turnusonként számolva, gyermekenként körülbelül 10 ezer forint volt. A megrendelők az általános iskolák voltak. Az évek során komoly felújításokat végeztek az épületeken, kivéve a központi részt, aminek korszerűsítése több, mint 100 millió forintba kerülne. Közben nagy összegű állami támogatással országszerte megszervezték az Erzsébet táborokat, amelyek anyagilag elérhetőbbek a családoknak. A városi táborok – a tatai és a kazincbarcikai is – az ajkaihoz hasonló gondokkal küzdenek. Az életmódváltozás miatt ez a nyaralási funkció már szemlátomást nem tud megfelelően működni. Amíg úttörőtáborként nyaranta 500-600 gyereket fogadott, az elmúlt 3 évben az általános iskolások száma nem érte el az évi 100 főt. Pedig szerveztek sport-és művészeti tábort, de szociális alapon nyaralhattak itt hátrányos helyzetű gyerekek is.
Fülöp Zoltán képviselő hozzászólásában megfogalmazta, ha a város az eladás mellett dönt, soha többet nem lesz a Balaton mellett ingatlana. Elfogadja, hogy a fenntartás nem rentábilis, de sok olyan dolog van, ami nem kifizetődő, mégsem szüntetik meg. A tábornak nincs gazdája, nincs menedzsment, marketing, amely segítene, hogy országosan is vonzóvá lehessen tenni sporttáborokkal, szaktáborokkal. Aki ezt az üdülőt megveszi 260 millió forintért, valószínű, valami hasonlót fog csinálni. Az eladással megfosztják a jövő generációt attól, hogy az informatikai környezetből kiszakadva tábori körülmények között szocializálódjon.
A polgármester válaszában kijelentette, hogy szép a hozzászólás, csak semmi köze a valósághoz. A pénzügyi bizottság elnöke elmond egy olyan „szöveget”, amivel nem tudnak mit kezdeni. Nem az a gond, hogy veszteséges, hanem az, hogy nincs rá igény, nem veszik igénybe.
Pad Ferenc képviselő hozzászólásában elmondta, hogy az elmúlt 20-25 évben mind a szakszervezeti, mind a vállalati szféra megszabadult az üdülőitől. Ha érzelmi oldalról közelítjük meg a kérdést, mindenki sajnálja, hogy el kell adni, de be kell látni, hogy ma már együtt szeretnek nyaralni a családok, baráti körök, nincs igény arra, hogy a gyereket elküldjék külön üdülni.
Pákai Péter képviselő hozzátette, máshol van hasonló tábor, aki ezt a nyaralási formát választja, továbbra is lesz rá megoldása, tehát senkit nem fosztanak meg a lehetőségtől.
Fülöp Zoltán szerint meg kellene őrizni Balatonszepezdet, mert lehet, hogy most csak évi 50-80, de pár év múlva már 500-800 gyerek venné igénybe.
A polgármester vélemény szerint Fülöp Zoltán nem látja a lényeget. Az eladási szándék indoka nem a veszteség, hanem az, hogy a szolgáltatásra nincs igény.
Dr. Horváth József alpolgármester, aki sokat foglalkozott a témával, elmondta, hogy valóban nem érdemes fenntartani és működtetni azt, amire nincs igény. Ellenben a városban 10-15 napközis tábort szerveznek, azt kell támogatni.
Dr. Jáger László címzetes főjegyző kijelentette, hogy az objektumnak lelkiismeretesebb gazdája nem volt és nem is lesz, mint a Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ munkatársai. Amíg az iskolák önkormányzati fenntartásban voltak, jó volt az együttműködés, törekedtek arra, hogy élettel töltsék meg a tábort. Miután az intézmények állami irányítás alá kerültek, már nem működik olyan jól a rendszer.
Az előterjesztést 8 igen 3 nem szavazattal fogadták el, így a város kiírja a pályázatot az eladásra – írja az ajkaiszo.hu.