Magyarország erdőterülete folyamatosan növekszik és ez a tendencia Zala vármegyében is jól érzékelhető. Az ország egyik legerdősültebb térségeként a vármegye természeti adottságai és az itt folyó szakszerű erdőgazdálkodás egyaránt hozzájárulnak a természeti erőforrások gyarapodásához és megőrzéséhez.
Kreiner Roland, a Zalaerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese, termelési igazgatója a zaol.hu-nak elmondta, hogy a vármegye állami erdőterületeinek jelentős részét a Zalaerdő Zrt. kezeli, amely mintegy ötvenhatezer hektáron folytat tervszerű, fenntartható gazdálkodást.
A kezelt területek több, mint egyharmada a Natura2000 hálózat része, ahol a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a hálózat alapelveinek érvényesülése az elsődleges szempont az erdőgazdálkodási tevékenységünk során. Az elvégzendő feladatokat a tíz évre szóló körzeti erdőtervek tartalmazzák területi egységekre lebontva. A feladatok meghatározása a természetvédelmi kezelővel és az erdészeti hatósággal együttműködésben történik, még az erdőtervek jóváhagyását megelőzően. Így például a Natura2000-es területeken több mint kétezer hektáron védett vagy fokozottan védett fajok fordulnak elő, ahol a legfontosabb szempont ezen fajok és élőhelyük védelme. Közel ezer hektáron hagyásfa csoportot és mikroélőhelyet tartanak fenn, aminek célja ugyancsak a biológiai sokféleség megőrzése. Az erdei ökoszisztémában rendkívül fontos szerepet tölt be a holtfa, ezért a naturás érintettségű területeken erre kiemelt figyelmet fordítanak. A visszahagyandó holtfa mennyiségét szintén a körzeti erdőtervek tartalmazzák – fogalmazott.
A magyar erdőgazdálkodás több évszázados hagyományokra épül, tevékenységét átfogó, szigorú jogi szabályozás határozza meg. Ennek egyik alapelve, hogy az erdőterület nagysága nem csökkenhet. A fakitermelést minden esetben kötelező erdőfelújítás követi, meghatározott szakmai és természetességi követelmények szerint. Mindezek mellett évek óta erdőtelepítéseket is végzünk, amivel növeljük Zala vármegye erdősültségét – mondta a vezérigazgató-helyettes.
Csányi Anita erdőművelési, természetvédelmi és turisztikai osztályvezető hozzátette, hogy az erdőgazdálkodás során kiemelt figyelmet fordítanak az erdők egészségi állapotának megőrzésére, az elegyes, a klímaváltozásnak is ellenálló állományok kialakítására, valamint az erdők közjóléti és természetvédelmi funkcióinak erősítésére. Az őshonos fafajok arányának növelése, az élőhelyek változatosságának fenntartása és az éghajlati kihívásokhoz való alkalmazkodás a szakmai munka szerves része és napjaink kiemelt feladata. A fafaj-összetételt, az újulat minőségét és a felújítás módját részletes erdészeti tervek határozzák meg, amelyeket hatósági ellenőrzés kísér.
Korunk egyik legnagyobb kihívása, hogy egyszerre valósuljon meg a környezeti és a gazdasági fenntarthatóság: a gyönyörű magyar erdők megőrzése és a faanyag felelős hasznosítása – folytatta Kreiner Roland.
A kitermelt faanyag megújuló nyersanyagként jelenik meg az építőiparban, a bútoriparban és az energetikában. A természetes folyamatokra épülő gazdálkodás biztosítja, hogy az erdők folyamatosan megújuljanak, miközben ökológiai értékük is erősödik.
Az erdők kulcsszerepet töltenek be a légköri széndioxid megkötésében és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban. Emellett hozzájárulnak a talaj védelméhez, a vízháztartás kiegyensúlyozásához, a levegő tisztításához és a települések környezeti terhelésének csökkentéséhez.
Az erdők közjóléti funkciója is meghatározó: kirándulóhelyek, tanösvények, pihenőterületek szolgálják a lakosság kikapcsolódását. A természetközeli környezet a turizmus számára is értéket képvisel, erősítve a térség gazdaságát.
Kreiner Roland kiemelte: napjaink és a jövő erdőgazdálkodása elsősorban az alkalmazkodóképességről szól. A változó éghajlati viszonyokhoz igazodva olyan szakmai megoldásokat kell találni és alkalmazni, amelyek biztosítják az erdők ellenálló-képességét és folyamatos megújulását. A cél változatlan: egészséges, értékes és gyarapodó erdőállományt hagyni a következő generációk számára.