A villámárvizek előfordulása és hatása a Balatonra

Mi is az a villámárvíz, milyen gyakran fordul elő a Balatonál, és mit okoz? – kérdezte meg a Siófoki Obszervatórium munkatársait a HírBalaton annak apropóján, hogy a met.hu közzétett egy elemzést a 2022. május 9-i rendkívüli időjárásról, amikor villámárvizek is kialakultak, főleg Somogy-megyében.

 

A meteorológusok válasza szerint a villámárvíz (flash flood) fogalmat olyan gyors lefolyású áradások leírására alkalmazzák, amelyek lokálisan, rendszerint egy-egy patak vagy mellékfolyó vízszintjének nagyon gyors ütemű emelkedésével, a vízfolyás kiöntésével jár.  A jelenség rendszerint nem vált ki folyami árvizet, azonban helyben nagyon komoly károkat okozhat. A villámárvíz kialakulása során a talaj nem képes beszívni a hirtelen lezúduló csapadékot, így az gyorsan elfolyik, ezáltal a talaj mélyebb rétegei – talajtípustól függően- akár kevesebb vízhez jutnak, mint feleannyi, csendes eső esetén.

A Balatonnál, illetve annak vízgyűjtőjében is előfordulnak hasonló jelenségek, ilyen volt pl. a Zala felső szakaszán tavaly ősszel történt eset vagy ugyancsak a Balatont közvetlenül érintő tavaly július közepi időjárás.

 

Idén is volt már: több a kára mint a haszna

Az idei szezonban is előfordult villámárvizet kiváltó felhőszakadás a Balaton régióban: június 8-án hajnalban. Az OMSZ mérései alapján ekkor alig egy óra alatt hullott le Keszthelyen 40 mm csapadék, de hasonló intenzív csapadékhullás többfelé  is volt a környéken: kiáradt patakok, vízfolyások utakat öntöttek el.

A csapadék az idei rendkívül aszályos évben létfontosságú a Balatonnál is, azonban a villámárvizet okozó felhőszakadások legtöbbször nagyobb kárt okoznak mint amennyi hasznot hajtanak. Egyrészt a települések vízelvezető rendszerét nem ilyen mennyiségű víz elvezetésére tervezték, így a lezúduló áradat kiöntheti a lakóépületeket, raktárakat. A közvetlen anyagi kár mellett a kiöntött, feloldott szennyezőanyagok az élő vizekbe- jelen esetben a Balatonba- ömlenek, jelentős ökológiai terhelést okozva. Gyakran előfordul, hogy a kommunális szenyvízelvezető rendszer is túlcsordul, tovább növelve a lezúduló áradat szennyező hatását.  A villámárvizek a talaj eróziót is felgyorsítják, főként a domboldalakra telepített, gyomirtózott kukoricaföldeket mossák le.

 

A korábbiaknál több villámárvízre kell számítani

A villámárvizek Balatonra gyakorolt hatása rendkívül összetett és túl mutat a meteorológiai tényezőkön.  Mindazonáltal a Siófoki Obszervatórium munkatársai nem tartják kizártnak, hogy a 2019-es algavirágzás egyik kiváltó oka lehetett a 2019. július végi zivataros időjárás is.

A villámárvizek ökológiai hatása jelentősen eltér a Balaton egyes térségeiben. A nyugati medencében a nagyobb a hatás, mivel a településekről lezúduló esővíz a Balatonba jut, míg a keleti medencében a legnagyobb település, Siófok csapadékvizét a Sió-csatorna nagyrészt elvezeti a Balatontól. Hasonlóan nagy az eltérés az évszakok szerint is: a nyári, magasabb hőmérsékletű, több napsütést kapó Balaton élővilága máshogy reagál a villámárvizek által bemosott plusz szerves anyagra, mint például tavasszal.

Az elmúlt évek időjárása azt mutatja, hogy nagyobb az esély a kevesebb számú de annál hevesebb zivatarok kialakulására, ezen keresztül a villámárvizek kialakulására.