A Veszprémi Érseki Pincészet alapborai és több fajtabora is házasítással készül, ez a folyamat nemrégiben el is kezdődött. Cél, hogy az eljárás eredményeként még inkább be tudják mutatni a pincészet két termőterületének – Mindszentkállának és Felsőörsnek – az összességét, hogy igazán finom, jó minőségű balatoni borok készülhessenek.
Benesch Antal főborász vallja, hogy a borok címkéit fürkészve gyakran találkozhatunk a cuvée kifejezéssel, ami arra utal, hogy az adott palackban rejlő ital házasítással készült.
Az eljárás nem jelent mást, mint különböző szőlőfajták – esetleg dűlők – borainak szakszerű összepárosítása annak érdekében, hogy egy izgalmasabb, harmonikusabb és összetettebb bor legyen az eredmény. A házasítás ismert és gyakran alkalmazott borkészítési eljárás. Tükrözi egyrészt az adott pincészet termőterületeinek jellemvonásait, de befolyásolja a házasítás jellegét az is, hogy mi a borászi cél. A folyamat lényege röviden: különböző tételek és különböző dűlők összepárosítása úgy, hogy a legjobban bemutassák a fajták és a különböző területek adottságait. Arra törekszünk, hogy az összeházasított borok egymást erősítsék, különleges harmóniát kialakítva – összegzi az eljárást Benesch Antal főborász.
A házasításnak mint borkészítési eljárásnak szigorú szabályai vannak, nagy körültekintést és tudást igénylő folyamat. Ismerni kell hozzá az összeházasítandó fajták és borok tulajdonságait, és a házasítás arányát is meg kell határozni. Amikor feltüntetik a címkén, hogy egy adott cuvée milyen összetevőkből áll, általában a borban a legnagyobb arányban lévő szőlőfajta neve szerepel elsőnek, majd ezt követi a többi összetevő felsorolása, a házasításban lévő arányuk alapján, csökkenő sorrendben.
A cikk folytatása itt elolvasható.