A szúnyogirtásról: „Többet árt, mint irt?” – a kérdésre szakemberek keresték a választ

A szúnyogkérdés iránt rendkívül érdeklődő közönség előtt került megrendezésre Balatonalmádiban a „Többet árt, mint irt?” című szakmai fórum, mely a NIOK és az Európai Unió támogatásával megvalósuló kommunikációs kampány első állomásaként arra tett kísérletet, hogy a témában tapasztalható dezinformációk sokaságában segítse a tisztánlátást – áll a szervezők összefoglaló közleményében.

.

A balatonalmádi Városunkért Közösen Egyesület és a Lovas Kikötő táj-érték-közösség együttműködésében megvalósuló projekt házigazdáinak köszöntőjét és a projekt bemutatását követően a szakemberek vitaindító előadásai, prezentációi következtek.

Csiba Rebeka biológus, Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium „Csípőszúnyogok – Az új közellenség” című előadásának első részében általános ismereteket osztott meg, így a Magyarországon 54 faj kifejlődésének pangó víz igényét. Ez a tudás segítheti a lakókörnyezetben való szaporodásuk megakadályozását. Véleménye szerint az egyoldalú kémiai kezelések helyett nagyobb hangsúlyt kell helyezni a megelőzésre, a lakosság bevonására a kontroll tevékenységbe és a mesterséges tenyésztőhelyek felszámolásába. A kutatócsoport tudományos ismeretterjesztő közösségi oldalt működtet.

Dr. Trájer Attila János MD PhD  a Pannon Egyetem Fenntarthatósági Megoldások Kutatócsoport képviseletében előadásában tévhiteket cáfolt meg. Így nem igaz, hogy a betegségek a vérszívás során vételezett vér visszaöklendezése útján terjed. Tény, hogy a szúnyogok terjesztenek betegségeket, de nemcsak az egzotikus fajok, szerencsére azonban tömeges megbetegedésekről, járványról nem beszélhetünk hazánkban. Térképen szemléltetve mutatta be a szúnyogfajok elterjedését és az általuk okozott megbetegedések előfordulását, s hogy a módosuló klíma megváltoztatja az egyes fajok elterjedését.

Szinai Péter természetvédelmi ökológus a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság képviseletében „A Balatoni szúnyogkérdés természetvédelmi és ökológiai vonatkozásai” című előadásában többek közt  a balatoni szúnyoggyérítés természetvédelmi szabályainak a belterületi Natura 2000 területek – véleménye szerint nem elegendő – korlátozásait mutatta be. Kutatási adatokra hivatkozva elmondta, hogy a kémiai irtás során leölt rovaroknak mindössze két százaléka a csípőszúnyog. Az ökológiai hatásokat így foglalta össze: a lárvák biológiai gyérítése esetében kivesszük a vízi tápláléklánc egyik legfontosabb elemét, a kémiai irtás során az imágók pusztításával a madarakat és denevéreket fosztjuk meg a tápláléktól.

Sáringer-Kenyeres Tamás a Balaton Szövetség és a Pannónia Központ Kft. képviseletében „Szúnyoggyérítési gyakorlat a Balaton térségében” című előadásában elmondta, hogy a Balaton térségének csípőszúnyog-faunája és tenyészőhely-térképe is elkészült, s szintén térképen ábrázolják a biológiai és kémiai gyérítés helyeit. A kiemelt turisztikai körzetekben, belterületen végeznek kémiai gyérítést melegköd képzéssel kijuttatva a hatóanyagot. Véleménye szerint a rovarok és ezen belül a beporzók egyedszámának drasztikus csökkenését a közlekedés okozta pusztítás, a mezőgazdaság által használt műtrágyázás talajszerkezet átalakítás, a virágzó gyomok és a növényi kártevők irtása is okozza. A Pannónia Központ Kft. a https://szunyog.net/ oldalon részletes tájékoztatást ad minden érdeklődőnek a témában.

Az előadások utáni kerekasztal beszélgetés során a közönség nemcsak kérdéseket, de állításokat is megfogalmazva, elsősorban a kémiai szúnyoggyérítés gyakorlata ellen foglalt állást, kérdésünk állítássá vált:  „Többet árt, mint irt!”

Minden előadó kiemelte a lakott területeken a helyi szintű lakossági megelőzés fontosságát, így különösen a „pangó” vizek felügyeletét, az esővízgyűjtő hordók lefedését, stb. Az eseményről készült nyers felvétel már felkerül az egyesület youtube csatornájára. A projekt a főbb üzeneteket tartalmazó kommunikációs kampánnyal folytatódik – áll a szervezők közleményében.