A bejelentési kötelezettségre nem adminisztratív teherként kell tekinteni, hanem az egyetlen esélyre, mellyel megvédhetjük a hazai szőlőállományt. Ezt Szűcs Csaba, a Nébih igazgatója hangsúlyozta előadásában a XXXV. Keszthelyi Növényvédelmi Fórumon.
A szakember részletesen bemutatta a szőlő aranyszínű sárgaság (FD) hazai és európai helyzetét, a fertőzés terjedésének okait, a hatósági intézkedéseket, valamint azt is, miért kulcskérdés a termelők gyors jelzése és együttműködése – tudósított az agroinform.hu.
Szűcs Csaba elmondta: a fitoplazma nem új jelenség sem Európában, sem Magyarországon, hiszen vadgazdanövényei révén régóta jelen van a természetben. A probléma akkor vált súlyossá, amikor a kórokozó megjelent a szőlőben, és jelentős gazdasági károkat kezdett okozni. A szőlő aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma mind a hazai, mind az uniós jogszabályok szerint zárlati károsítónak minősül, ezért bejelentési kötelezettség alá tartozik.
Csak akkor tudjuk megfelelően megvédeni a hazai növényállományt, ha időben kapunk információt – mondta Szűcs Csaba, hozzátéve: a jogszabályt megszegő termelőkre akár jelentős összegű növényvédelmi bírság is kiszabható.
A betegség Európában már az 1950-es években megjelent Franciaországban, majd Olaszországban, később a környező országokban is. Magyarországon az első pozitív mintát 2013-ban mutatták ki, Zala vármegyében. A fordulópontot azonban az amerikai szőlőkabóca megjelenése jelentette, amelyet 2006-ban Somogy megyében azonosítottak.
A vektor megjelenésével a betegség terjedése felgyorsult: mára 22 borvidékből 21 érintett, és a legsúlyosabb helyzet továbbra is a Dunántúlon, különösen Zala, Somogy és Veszprém vármegyében alakult ki. Több ültetvényen a fertőzöttség meghaladta a 30 százalékot, ami már teljes ültetvénykivágást tesz szükségessé.
Szűcs Csaba kiemelte: a szőlő aranyszínű sárgaság a szőlő egyik legveszélyesebb karanténkórokozója. A fertőzés következtében a terméshozam 20–50 százalékkal is csökkenhet, és akár az állomány teljes pusztulásához vezethet. Ugyanakkor hangsúlyozta: a fitoplazma az emberi egészségre semmilyen veszélyt nem jelent, ami fontos szempont a pánik elkerülése érdekében.