A szentbékkállai kőtenger kialakulásának nyomában (Turista Magazin)

A Balaton-felvidék területén, a Káli-medencében különös, bizarr sziklaalakzatok, kőtengerek hívják fel magukra a kíváncsi geotúrázók figyelmet. Az egyik legszebb, legépebben megmaradt (a malomkőbányászat elől megmenekült), napjainkban már védett kőtenger Szentbékkálla község északnyugati határában kereshető fel.

A szétszórt, változó nagyságú sziklatömbökből álló kőtengerek eredetét sokáig rejtély övezte, kialakulásukról legendák keringtek a vidék népei között. Az alapos geológiai és geomorfológiai kutatások azonban megnyugtatóan tisztázták, hogy a kőtengerek anyaga az egykoron (kb. 10-9 millió évvel ezelőtt) itt hullámzó Pannon-tó kavicsos, homokos parti üledéke, amelyet a lerakódás után helyenként kovás oldatok jártak át, cementáltak össze, és tettek környezetüknél ellenállóbbá – írja a turistamagazin.hu.

Hosszú ideig vitatott volt, hogy a törmelékes üledékeket átjáró kovás oldatok honnan származhattak. Az egyik legrégebbi elmélet a környék bazaltos vulkanizmusához kötötte a kova megjelenését, utóvulkáni eredetűnek vélve azt. Napjaink legelfogadottabb elmélete viszont a kovás cementációt a klímaváltozással összhangban, a süllyedő és emelkedő talajvízből való kovakiválással magyarázza. Egy viszont biztos: az elmúlt pár millió év lassú emelkedése, és az erózió (főleg a szél) volt az, amely a lazább homokos anyagot elhordta a területről, kipreparálva a keményebb, kovás kőtömböket, létrehozva a látványos kőtengereket.

A szentbékkállai sziklák felszínét mikroformák teszik változatossá: felületükön kerekded bemélyedések, ún. madáritatók, ill. hosszú, keskeny vályúk helyezkednek el, amelyeket a különféle növényi eredetű savak oldogattak ki. Helyenként a szél által mozgatott homok karcolási felületei (karcok, fényesre csiszolt felszínek) is tanulmányozhatók.

Az egyik legszebb és legnagyobb kőóriás a Kelemen-kő, amely több, egymáson elhelyezkedő tömbből áll. Tetején egy bizonytalan helyzetű, billegő kő helyezkedik el, innen a másik elnevezése: „ingókő”. Az elbányászott kőtengerekből mára már csak a szentbékkállai, a salföldi és a kővágóörsi maradt meg, amelyek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság védelme alatt álló geológiai, geomorfológiai és tájképi értékek, a Bakony-Balaton Geopark féltve őrzött kincsei.