Kotsis Iván életművében különleges helyet foglal el a Balaton, azon belül is a balatonboglári katolikus templom, mely modern templomépítészetünk korai példái közé tartozik, és jól mutatja a két világháború közötti építészet sokszínűségét.
A legkorábbi modern templomok közé tartozik, és egyben az első falusi modern egyházi épület a balatonboglári Szent Kereszt Felmagasztalása-templom, mely 1932-ben épült – olvasható az Építész Fórumon megjelent tanulmányban. Mint azt Kotsis Iván írja önéletrajzában, az épület létrehozása Varga Béla balatonboglári plébánoshoz, a későbbi kisgazdapárti vezető politikushoz köthető. Mivel az épület nem a Balaton partján, nyaralóövezetben áll, nem ezen övezet előírásai vonatkoztak rá, hanem a faluképbe való beillesztése jelentette a kihívást.
„A magyar faluba kerülő épületeknél fontosnak tartottam, hogy ugyanakkor, amikor a környezet hangulatába és léptékébe beleillenek, ennek érdekében ne kellessen áldozatul ejteni az alaprajz célszerűségét és a részletek gyakorlatias megoldását. Vezető elvek itt a funkciót jól kielégítő, amellett összefoglalt alaprajz, elkerülése a szeszélyes körvonalaknak, ennek folyományaképpen egészséges tömeg és egyszerű tetőidomok. Keresetlenség a részletkiképzésben és architektúra mellőzése. A nyílások kiosztásánál kellő esztétikai mérlegelés után az alaprajz igényeit hiánytalanul ki kell elégíteni. A kicsi vagy rossz világítást adó ablak nem feltétlenül kelléke a ház falusias hangulatának. Tévedés továbbá azt hinni, hogy falun középületnél mindenáron oszlopos vagy árkádos ámbitust kell melléje építeni, vagy a kúriáknál látott porticust állítani középre, avagy enyhébb esetben parasztházat utánozni. Ez külsőségekből kiinduló operettfalusiaskodás, amelynél a reá erőltetett homlokzati kiképzés megrontja az alaprajzot, eltünteti az épület rendeltetését, végül unalmasan uniformizálja a különböző célú épületeket. Iskolák, óvodák, posták, egészségházak, egyikét sem lehet kúria alakjában megoldani.
-fogalmazott Kotsis Iván.
A 600 hívő befogadására alkalmas, szabadon álló épület lejtős terepen emelkedik. A lapostetős, egyhajós templom visszafogott főhomlokzatának déli sarkán áll a négyzet alaprajzú torony, melynek leglátványosabb eleme magas, lanternaszerű toronyvégződés.
A visszafogott, puritán, mégis hangulatos belső tér szobrászati díszeit a kor sokat foglalkoztatott szobrászművésze, Ohman Béla készítette. Ezek a következők: a főoltár mögötti falon elhelyezett, enyhén színezett hársfából faragott, nagyméretű feszület; a szószékkel szemközt elhelyezett, élénken színezett és szintén fából faragott Szűz Mária-szobor; az ablakok között elhelyezett, terrakottából égetett 14 darab stáció; illetve a bejárat mellett elhelyezett Szent Antal-szobor és Mária-relief. A külső falon, a bejárat mellett elhelyezett nyolc domborművet pedig Vilt Tibor szobrászművész készítette.