A korábbinál nagyobb hangsúlyt kaphat a Balatonba befolyó vizek vizsgálata (Infostart.hu)

Kiemelten fontos lesz a hatékony együttműködés a Balaton élővilágának megőrzésén dolgozó intézmények, a térség önkormányzatai és a helyi szervezetek között – hangsúlyozta a most kinevezett Szári Zsolt Balázs, a Balaton élővilágának megóvásáért felelős miniszteri biztos az InfoRádiónak. Szerinte vizsgálni kell a Balaton vizét, mert jelenleg a tó letisztult vize a halállomány számára nem optimális, ez csak a fürdőzők számára kellemes.


„Sajnos a sok bába között elveszik a Balaton, aminek van igazságalapja” – fogalmazott az InfoRádióban a tó élővilágának megóvásával kapcsolatos feladatok ellátására kinevezett miniszteri biztos. Szári Zsolt Balázs leszögezte, egyik pillanatról a másikra nem fog tudni mindenen változtatni, ugyanakkor nagyon szeretné, ha az elmúlt időszak problémái annak rendje és módja szerint lennének kommunikálva.

„Dolgozni fogunk azon, hogy akár a vízminőség megóvása, és az ezzel kapcsolatos gondok feltárása–előrejelzése nyomon követhető legyen” – ígérte, amiben több stratégiai partner, köztük a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet segítségére is számít, hogy minél pontosabb képet lehessen kapni a magyar tenger vizében jelenleg zajló folyamatokról.

A vízminőséget aktualitását illetően, illetve a tavalyi komoly algásodással kapcsolatban Szári Zsolt Balázs úgy fogalmazott, rengeteg téves információ (is) eljutott a nyilvánosság számára, hiszen az algavirágzás hátterében számos indok áll. Köztük a Balatonba befolyó vizek minősége, amit a jövőben szinte percre pontosan szeretnének monitorozni, amire már vannak elképzelések és javaslatok. A másik problémakör, ami bár tudott, azonban „rendesen körbe kell járni”, a Balaton üledékében felhalmozódott szerves anyagnak a kérdése. Mindehhez a legutóbbi kor sokat tett hozzá, különösen a foszfor tekintetében, ami az elsődleges kiváltója, „fő bűnöse” az időnként fellépő algavirágzásnak – tette hozzá a miniszteri biztos. Vagyis a kotort anyag elhelyezése komoly állami feladat lehet, ami a 60 ezer hektáros vízfelület tekintetében nem kis problémát jelent.

Szári Zsolt Balázs az InfoRádió érdeklődésére arra is kitért, hogy a Balaton növény- és állatvilága már a múlt évszázad közepe óta is igen komoly változáson esett át, például nagyon sok helyütt, köztük a tihanyi párszakasznál, végleg eltűnt az ősnádas. Tudni érdemes továbbá, hogy mióta megtörtént a nádaratás a tó déli szakaszán a vasút kiépítésekor az 1860-as években, majd rá néhány évvel később megépült a siói zsilip, szabályozandó a vizet, hogy ne mossa el a vasúti töltés, azóta nagyon nehéz helyzetben van a Balaton, amihez legfeljebb már csak igazodni lehet, de változtatni nem – magyarázta a miniszteri biztos. Egy–egy élőlénynek, vagy épp a horgászoknak, hajózóknak kedvezhetnek a körülmények, de ez a Balaton egész élővilágára tekintettel már közel sem igaz.

A szakember az InfoRádiónak nyilatkozva arra is emlékeztetett, hogy miután a balatoni halászat hét éve megszűnt, a tóban élő halak hasznosítói kizárólag a horgászok maradtak. Mindez annyiban jelent változást, hogy előbbiekben nem igazán fajspecifikusan fogták ki az állatok, tehát vannak olyan fajok, amelyek sokkal kihasználtabbak, mások kevésbé. Éppen ezért vizsgálni kell majd, hogy az elmúlt 10-15 év óta tapasztalható letisztult vízben a halállományok vajon hogyan is érzik magukat, ugyanis „a halak nem örülnek neki, ha csapvízben kell tengődniük”.

A teljes cikk itt elolvasható.