A kápolna, amit elnyelt az idő – feltárul Keszthely titkos múltja (zaol.hu)

Keszthely szívében egy rég elfeledett, ám páratlan értékeket rejtő épület kezd újra életre kelni. A Szent Miklós kápolna, amely a város rejtett kincse, nemcsak középkori falfestményeivel, hanem több korszakon átívelő történetével is egyedülálló örökséget őriz.

A Szent Miklós kápolna nemcsak Keszthely egyik legrégebbi építészeti emléke, hanem egyben páratlan művészettörténeti érték is. A XIII. századi eredetű temetőkápolna ma új figyelmet kapott: a Keszthelyi Városvédő Egyesület támogatásával lézerszkenneres felmérés készült az épületről, amely a megőrzés és megújulás irányába tett fontos lépés.

A Szent Miklós kápolna múltja és értékei
A Szent Miklós temetőkápolna a mai Keszthely három középkori városrészének egyikében, a Szent Miklós Szeg területén áll. A kutatások szerint az épület a XIII. századból származik, sőt a külső falakon feltárt freskómaradványok is ezt a kort idézik. A templom körül 1775-ben alakították ki a temetőt, az épületet pedig 1909-ben átépítették, ekkor nyerte el mai formáját. A kápolnához különleges történelmi jelentőség is kapcsolódik: Vaszary Kolos hercegprímás végakarata szerint itt temették volna el, és építtetett számára mauzóleumot, amely ma is látható.
Nemessányi Klára és Boromissza Péter munkája nélkül ma nem tudnánk ennyit erről az épületről. Ők hozták felszínre a kápolna három korszakból származó, kivételes művészi értékű freskóit. A külső feltárás 2000-ben, míg a belső munkálatok 2022-ben zajlottak.

A belső falfelületeken három korszak festészeti rétegei tárulnak fel: a középkori, a barokk kori és a századfordulós falképek. E freskók jelentőségét így foglalja össze Béres Attila építész, a Városvédő Egyesület tagja:

– A nagy felületen előkerült festmények értéke a főtéri templom szentélyének falképeihez mérhető. Ezek a részletek korábban ismeretlenek voltak, és most végre megmutatkoznak.

Lézerszkenner a kápolnában – dokumentálás és jövőtervezés
A kápolna jelenlegi állapotának dokumentálásához a legmodernebb technológiát vetették be: lézerszkennelés és panorámafotózás segítségével készült háromdimenziós modell az épületről. Béres Attila szerint ez nem csupán dokumentációs célokat szolgál, hanem a jövőbeli restaurálás, építészeti tervezés és műemlékvédelmi munkák alapját is képezheti.
– A lézeres felmérés önmagában nem mutat ki új régészeti adatokat, viszont
• részletgazdag,
• színes,
• háromdimenziós pontfelhőt hoz létre az egész kápolnáról – így ez egy kiváló alap minden további tervezési munkához.
Az adatgyűjtést a Keszthelyi Városvédő Egyesület finanszírozta, nemcsak szakmai célból, hanem a nyilvánosság bevonása érdekében is. A tervük az, hogy a kápolna virtuálisan bejárható modellje felkerüljön az egyesület honlapjára, így minden érdeklődő megcsodálhatja ezt a páratlan örökséget.

Méltatlan múlt, rendezett jelen
Az elmúlt évtizedekben a kápolna méltatlan állapotban volt: a temetőt üzemeltető cég ravatalozási eszközök raktáraként használta. Az egyesület kezdeményezte az egyeztetéseket a plébániával és a fenntartóval, így sikerült elérni, hogy az épület ismét szakrális térként, méltóságteljesen megtekinthető, bemutatható legyen.

– Egyesületünk tagjainak önzetlen segítségével kitakarítottuk a templomteret, elmozdítottuk a bútorokat, ideiglenes világítást telepítettünk – ez volt az előfeltétele annak, hogy a lézerszkenneres felmérés megvalósulhasson – mondta az építész.

Merre tovább?
A következő lépés már nem a technológián, hanem a koncepción múlik. Néhány sürgős állagmegóvó intézkedésen túl szükség van egy közös elképzelésre arról, hogy a kápolna milyen formában újuljon meg.

– Fel kell vázolni, mit szeretnénk látni a jövőben: melyik korszak falképeit állítsák helyre. Fontos kérdés, hogy mi legyen az utólag beépített karzattal, ami jelenleg takarja, kettévágja az értékes festmények egy részét. Közös gondolkodással koncepciót, jövőképet kell alkotni – mondja Béres Attila.

A Városvédő Egyesület erőforrásai korlátozottak. 2015-ben már készítettek egy ismeretterjesztő kiadványt az épületről, ezzel is segítve az érték köztudatba emelését, de az épület teljes felújítása vagy akár annak megtervezése túlmutat a lehetőségeiken. Véleményük szerint akkor lehet jelentős előrelépés az épület ügyében, ha az egyházmegye és a város vezetése is az ügy mellé áll. – Ez az épület egyedülálló, mégsem szerepel méltó helyen a város vagy az ország térképén. Ezen próbálunk kreatív módszereinkkel, önzetlen igyekezetünkkel változtatni – húzza alá Béres Attila.

A város méltó ékszere lehetne
A Szent Miklós kápolna nem csupán helyi érték: külső és belső freskói, valamint történelmi rétegzettsége miatt országos, sőt nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat. A kalászos Krisztus-ábrázolás vagy a János evangélista látomásait bemutató freskók ritkaságnak számítanak egész Európában.

A teljes cikk itt elolvasható.