Így összesen három tényező maradt, amelyeket tovább tanulmányozott: a Napot, a Holdat és az apály-dagály jelenséget. Ezt követően megállapította, hogy a Nap vélhetően önmaga nem tud hatást gyakorolni a halakra, az apály-dagály jelenség pedig az édesvízi halak esetében nem értelmezhető. Viszont azt a következtetést is levonta, hogy együttesen mindhárom faktor azonban hatással bírhat a tengeri és az édesvízi halakra egyaránt.
Ezek alapján John Alden Knight 1936-ban – tehát a kutatások megkezdését követően 10 évvel – jelentette meg első szolunáris naptárát, amelyet alkalmazva 200 esetből 180-szor vezetett sikerre a táblázat használata.
Fontos kihangsúlyozni, hogy John Alden Knight megfigyelései természetes körülmények között, vadvizeken történtek, ezért a szolunáris naptár alkalmazása intenzíven telepített tavakon akár még félrevezető is lehet.
Az elérhető meteorológiai adatok alapján a Pecaverzum álal készített idei szolunáris naptár: